A hagyományok szerint a kardinális jegyek 1. fokán zajló Napfogyatkozások jellemzően meghatározó folyamatok várható bekövetkezését jelölik. Különösen érvényes ez akkor, amikor a Napfogyatkozás valamelyik tengelyt érinti a képletben. A világi eseményekkel foglalkozó mundán asztrológiában egy állam radix/születési képletét az alkotmányuk kikiáltásának időpontja határozza meg. Ezek alapján pedig különösen érdekes a jelenleg még 1. számú – de már recsegő, ropogó, omladozó – globális hatalom (USA) esete.
Legutóbb a zodiákus körén ugyanitt a kardinális Rák 1. fokán 2001-ben volt Napfogyatkozás szintén nyári napfordulókor. Akkor alig 3 hónappal később (az akkori Napfogyatkozás hatásmechanizmusának időintervallumán belül) láthattuk az ikertornyok ledöntését, mely casus belliként ürügyül szolgál(hatot)t és kezdetét ve(he)tte a vég nélküli háború a terrorizmus, mint láthatatlan ellenség ellen. Ne felejtsük, hogy a háború a legnagyobb üzlet a világon függetlenül attól, hogy azt fegyverekkel, vakcinákkal vagy bármilyen egyéb eszközökkel vívják. Jól emlékszem, amikor azon a 911-es délutánon a rádió híreiben meghallottam és rögtön bekapcsoltam a tévét, majd élő adásban néztem az igazán látványosra sikerült eseményeket. Ugyanúgy bevettem a műsort, mint annak idején mindenki más. Aztán 11 évvel később általános felébredésem részeként esett le a tantusz a dolgok valódi hátteréről. Mindenesetre a PROBLÉMA-REAKCIÓ-MEGOLDÁS mechanizmusával ügyesen sikerült a világra kényszeríteni egy sor olyan dolgot, ami ellen amúgy az emberek alapból tiltakoztak volna, ha nem lett volna az a bizonyos kiváltó esemény.
Ma reggel ugyanezen a fokon történt Napfogyatkozás és egyrészt látunk az utóbbi időben egy másik láthatatlan ellenséget, ami ellen hasonlóan nagy felhajtással globális küzdelem zajlik… másrészt érdekes folyamatok zajlanak az Óperenciás tengeren túl, melyet LÁTSZÓLAG a május 25-én rendőri intézkedésben elhunyt George Floyd halála váltott ki, valójában azonban már rég nem róla szól. Előző bejegyzésemben már részletesen elemeztem a mostani eklipsz szezont és érdemes megjegyezni, hogy az eset 2 nappal a május 23-i Újhold (mint új kezdetek) után történt, s tudjuk hogy az újholdakkor elindult folyamatok teliholdkor tetőznek ami most történetesen a 3 fázisú eklipsz szezon első Holdfogyatkozása volt, ennél fogva semmi meglepő nincs abban, hogy az akkor spontán elindult, majd azóta „megcsinált” folyamatok mostanra mivé eszkalálódtak. Különösen érdekes, hogy a 06.14-én idén másodszor bepontosodó Plútó-Eris kvadrát előtt 2 nappal Seattle központjában kikiáltották a CHAZ (Capital Hill Autonom Zone) államot a BLM vezetésével elűzve a helyi rendőrséget, ahol fejenként 10 dollárt szednek a város szívében ezen területen áthaladni vagy onnan távozni szándékozó fehérektől. 1 nappal később Atlantában egy másik rendőri intézkedés során elhunyt fekete által kiváltott események hatására 1 hét után mára Atlanta egyes körzeteiben megszűnt a rendvédelem és káosz vált uralkodóvá. Közben Portlandben Seattle mintájára államot alapítottak a BLM vezetésével. Az államok szerte lassan 1 hónapja tartó utcai zavargások és fosztogatások melyek egyformán sújtják a békében élni szándékozó fehéreket és feketéket (és latinokat) viszont semmilyen vélt vagy valós túlkapással nem indokolhatóak.
A folyamatokat sok féle irányból meg lehet közelíteni, így például Rüdiger Dahlke „A sors törvényei” c. könyvében részletesen kifejti hogyan tükröződnek vissza az USA mindennapjaiban annak megalakulásának idején zajló folyamatok (minden kezdetben benne van az egész, mint magban a későbbi termés), nevezetesen az államok alapításakor az újvilágot többek (…) között Európából kivándorló kalandorok, és afrikából behurcolt fekete rabszolgák népesítették be. Az előbbiekből cowboyok lettek, majd mára a legnagyobb fegyvertartó állammá vált, ahol az újszülöttől az aggastyánig átlagosan minden második embernek van fegyvere, ami a jelenlegi folyamatokat szemlélve nem kifejezetten megnyugtató. De nézzük az asztrológiai folyamatokat, amelyek a jelenlegi helyzetet tükrözik az égen:
1.) Az USA most kezdi meg a több évig tartó Plútó visszatérését, amikor is a tranzitáló Plútó egy teljes kör megtételével a radix Plútóhoz tér vissza, s mely jelöli többek között a (rejtett) hatalmat is. Láthattuk, hogy megalapítása után 100 éven belül meghatározó globális szereplővé vált, majd kevesebb, mint újabb 100 éven belül 1. számú politikai-gazdasági hatalommá nőtte ki magát. A Plútó visszatéréssel azonban egy ciklus lezárul és az elmúlt 6-700 évben minden világbirodalommá nőtt birodalom átadta helyét egy másiknak. Nem szükséges nagyon törni a fejünket azon, milyen kihívóval kénytelen szembenézni az USA a globális pénzügyi, gazdasági, hatalmi struktúrában. Nem mellesleg ezen Plútó visszatérés az USA képletének 2. házában, mint a stabilitás területén zajlik. Mindenesetre úgy tűnik, mintha a rejtett hatalom (Plútó) a következő körre másik lapot, másik szerepet osztana neki.
2.) A jelenleg is tartó Plútó-Eris ciklus 1759-ben kezdődött, amikor már érlelődtek az USA megalapításának folyamatai, idén pedig a ciklus záró kvadrátját (utolsó negyed) éljük, ami az utolsó lényeges kiigazítási és újratervezési lehetőséget adó fázis a cikluson belül és mint ilyen jellemzően a korábbi status quo borulásával jár.
3.) A radix 8. házas Merkúrt és Vortexet aktiválja mind a fenti egész éves tranzit Plútó-Eris kvadrát, mind a Napfogyatkozás képletében a Mars. A Merkúr a DSC, mint külvilágban elfoglalt helyének az uralkodója, a Vortex pedig látszólag jelentéktelennek tűnő folyamatokból hatalmas eseményekké eszkalálódó helyzeteket ír le. A Mars trigonból aktiválja mindkettőt, a Plútó oppozíciója által lassan már mindenkit okol Amerika a világban a saját belső problémáiért, az Eris pedig kvadrátból felkavarja az állóvizet és kizökkenti a megszokott kerékvágásból a birodalmat, de mindenképpen szembesíti saját magával.
4.) A vélt vagy valós rendőri túlkapások, a zavargások illetve arra adott válaszok vagy azok hiánya jól mutatja a kibillent egyensúlyt és annak újbóli keresését. Az egyensúly és hiánya esetén annak keresése pedig mindig összefügg a Jupiter és Szaturnusz 20 évenként esedékes ciklusváltásaival, ami már javában zajlik és az eseményekben kézzel foghatóan tetten érhető. Érdemes megjegyezni, hogy a 2 sorsbolygó és kronokátor bepontosodásakor (12.21) az USA képletének „honnan jöttem, merre tartok” jellegű IC-MC sorstengelyét aktiválja. Nem is beszélve arról, hogy amint a mitológiai Zeusz/Jupiter megfosztotta hatalmától és uralkodásától apját Kronoszt/Szaturnuszt, úgy a Jupiter-Szaturnusz találkozók gyakran eredményeznek hatalmi átrendeződést is a régi és az új „rend” között, amit most élőben láthatunk.
5.) A mai napfogyatkozás ugyanezen IC-MC sorstengelyt kvadrátolja. És itt kanyarodnék vissza a bevezetésben említettekre, miszerint amikor egy Napfogyatkozás egy állam sorstengelyéhez megvalósulásra törekvő fényhídon keresztül kapcsolódik, akkor a múlt és a jövőben követendő irány tekintetében jelentős (és adott esetben a jelenlegi általános tudatszinten nem kifejezetten békés) folyamatok zajlanak.
6.) A Mars június 30-án belép a Kosba, saját uralmi jegyébe, ahol egy átlagos 2 hónapos átvonulás helyett bő 6 hónapig január elejéig fog tartózkodni időközbeni retrográd mozgása miatt (melyről külön bejegyzés lesz várható). Az USA képletében ez azonban teljesen egybe esik a IV. házzal, mint otthon, haza, eredet és azok az alap struktúrák, amire az állam épül. A jelen folyamatokat elnézve a Marsnak nem a magas szintű megélési módjainak (önlegyőzés, szellemi indító erő, magasabb szintre törekvés) megélése várható, mint inkább az alacsony szintű küzdelem és harc. Ha figyelembe vesszük, hogy a Kosban háromszor kerül együttállásba az Erisszel, akkor nem túl békés időszak elé nézhet a magát mintaállamnak tekintő államcsoportosulás, s olybá tűnhet hogy a demokrácia világszerte történő exportálásában vívott háborúit ezúttal nem külföldön (radix Mars a VII. házban => a világ csendőre), hanem belföldön lehet kénytelen megvívni önmagával. Ráadásul ugyanezzel egy időben a Mars, mint aktivátor cselekvésre ösztönző, feszítő kvadrátba kerül háromszor a Bak stelliummal (Jupiter, Szaturnusz, Plútó), ami nagyon komoly politikai, gazdasági, társadalmi és hatalmi átrendeződést vetít előre, ami a novemberi elnökválasztás felé közeledve tovább élezheti a feszültséget a 2 oldal között, bár az inkább csak a szokásos figyelem elterelő díszlet a mélyben meghúzódó egyéb érdekek mögött (főleg kiemelten Plútó visszatérés idején) tekintettel a (kiirtott) indián bölcseletre: „a jobb és bal szárny ugyanahhoz a madárhoz tartozik”. Nem beszélve arról, hogy mind a Mars, mind a Szaturnusz uralmi pozícióban lesz, ami által a 2 archetípus kvadrátja a rendfenntartó és/vagy fegyveres erőkkel kapcsolatos attrocitások tovább eszkalálódhatnak.
7.) Az idei meghatározó ciklusváltások és asztrológiai események kiemelten érintik az USA képletét, ami ismét arra ösztönöz, hogy megemlítsem az előző bejegyzésben már felvillantott éveken át formálódó, majd 2025-re bepontosodó igen jelentős konstellációt, amelyet a 3 transzcendens bolygó (Uránusz, Neptunusz, Plútó) és a Szaturnusz fog képezni, s amely az USA-ra és világbirodalmi szerepére nézve igen komoly jelentőséggel bír. Az égi háromszög ugyanis az USA sorstengelyére egy ún. „levegő-tűz Sárkány” kombinációt rajzol, s tudjuk hogy az elemek szintjén a levegő a tüzet táplálja és azt is, hogy ha egy kellően instabil gáz halmazállapotú anyaghoz (levegő) szikrát adunk (tűz), akkor mi következik belőle…Visszatekintve a történelembe minden világbirodalom bukásában meghatározó szerepet játszott az elszabadult költségvetési és kereskedelmi deficit, a túlköltekező katonai kiadások, a kereskedelem összeomlása, járványok, a törvényes rend összeomlása és zavargások. A hajdan az alapító atyák által talán (?) valóban nemes szándékkal létrehozott (azt inkább mindenki egyéni véleményére bízom volt-e valaha is szakrális értelemben vett minta államnak tekinthető), majd látványosan gyorsan világbirodalommá váló állam dicső fénye azonban az elmúlt évtizedekben alaposan megkopott és mára a birodalmak bukásának szinte valamennyi tünetét mutatja, bármennyire igyekszik is látványos intézkedésekkel ezt palástolni.
Fel lehet tenni a kérdést: „és nekünk mi közünk van hozzá?”. Nos… a mindenkori vezető globális hatalom vergődése mindig kihat az egész világra, s az elmúlt néhány ezer évben, amikor az éppen regnáló világbirodalom leáldozóban volt, eddig még nem sikerült háború nélkül az átrendeződést az emberiségnek megélnie. Nem feltétlenül kell a háborút fegyverekkel megvívni, hiszen látjuk annak számos vetületét jelenleg is például kereskedelmi háború vagy pszichológiai/ideológiai hadviselés formájában. Az utóbbira pedig tökéletes példa az USA-ban fellobbant, de onnan Európába is exportált faji/etnikai alapokon ideologizált és létrehozott zavart keltő feszültségek és bűntudat keltés általi manipuláció (Szaturnusz-Plútó alacsony szintje). Mi lenne ha végre mögé látnánk a folyamatoknak és nem hagynánk magunkat belerángatni egy „vagy-vagy” alapú megosztó és társadalmakat polarizáló „játékba”. Mert az Üveghegyen és az Óperenciás tengeren innen mi (azon kívül, hogy kollektív szinten jó kapcsolatot igyekszünk kiépíteni más geopolitikai alternatívákkal is) ezzel járulhatunk hozzá, hogy a következő években/évtizedben a globális hatalmi átrendeződés (ami mindenkit érint a bolygón) a lehető legkevesebb feszültség és áldozat árán menjen végbe. Nem mellesleg legyünk éberek arra is, ha/amikor saját házunk/hazánk táján hasonló társadalmi polarizálást keltő erők jelennének meg. De ugyanez érvényes lehet egyéni szinteken is.
Kezdetét veszi a szokásos évente kétszer ismétlődő eklipsz szezon, melyben ezúttal 2 félárnyékos Holdfogyatkozás zár közre egy gyűrűs Napfogyatkozást.
Dátum Esemény Itthonról Ideje
Június 5. Holdfogyatkozás látható 3 ó 18 p 13 mp
Június 21. Napfogyatkozás részlegesen 0 ó 0 p 38 mp
Július 5. Holdfogyatkozás nem látható 2 ó 45 p 00 mp
Mivel megvizsgálva szervesen összekapcsolódnak egy összetett szimbolikus jelképrendszerben, ezért nem külön-külön, hanem együtt értelmezem őket.
Általános tudnivalók az eklipszekről:
Tekintettel arra, hogy a Holdcsomók a Nap és Hold keringési síkjának metszéspontjai, így a Holdcsomókhoz közeli (15 fokon belül) Újholdkor jöhet létre Napfogyatkozás, Teliholdkor pedig Holdfogyatkozás. Mivel ezen síkjuk kb. 5 fokban eltér egymástól ezért nem fedik egymást pontosan a világítók minden Újholdkor és Teliholdkor, azaz nincs eklipsz, csak egy vonalban állnak. Földről látható átlagos korongja a Napnak 32 ívperc, a Holdé pedig 31, de mindkettő kis mértékben változik annak függvényében, hogy az elliptikus pályán Föld közelben vagy távolban vannak-e. Ebből ered, hogy a Nap esetében teljes-, gyűrűs- vagy részleges, a Hold esetében pedig teljes-, vagy félárnyékos Holdfogyatkozást látunk-e éppen. A hagyomány szerint a vizuális láthatóság önmagában is fontos, ui. erősebben fejtik ki hatásukat azon területeken, ahonnan ténylegesen látható, mint ahol nem. Szintén a hagyomány szerint ahány percig tart egy Napfogyatkozás annyi évig, ahány óráig tart egy Holdfogyatkozás, annyi hónapig fejti ki hatását tágabban. Ennek alapján a mostani 3 eklipsz hatásai 3-4 hónapig nyilvánulhatnak meg, ami megegyezik az előző bejegyzésben tárgyalt Jupiter-Szaturnusz-Plútó ősz eleji direktbe fordulásának idejéig, ezért az ott tárgyalt folyamatokhoz is kapcsolódik, s érdemes újra áttekinteni az ott írtakat (avagy mit tanultunk az elmúlt időszakból). Szűkebben értelmezve pedig a fogyatkozások körül +/- 2 héttel már megnyilvánulhatnak hatásai. Nap- és Holdfogyatkozások mindig párban jelennek meg évente kétszer kb. fél évente.
Mivel a Holdcsomóknál a Hold (lélek) vagy a Nap (tudat) pályája alá száll (Leszálló-Sárkányfarok) vagy fölé (Felszálló-Sárkányfej), ezért egyfajta szimbolikus útkereszteződésekként is funkcionálnak, ahol egyik vagy másik irányba indulhatunk. Ezek karmikus jellegéből fakadóan (Holdcsomók alkotta tengely = karmatengely) azonban a választás lehetőségét mégis korlátozottnak ill. sorsszerűnek érezhetjük (mivel az életünk irányát még leszületés előtt megterveztük), ezért az irány gyakran valamilyen külső-belső nyomás/frusztráció hatására dől el, vagy legalábbis az egó (tudat, Nap) ekként élheti meg a lélek (tudattalan, Hold) választását. Napfogyatkozáskor a Hold takarja el a Napot, azaz a lélek késztetései és vágyai felülkerekednek a tudaton, míg Holdfogyatkozáskor, amikor a Föld takarja el a Holdat, a fizikai világ színpadának 2 nagy csalója (a tér és az idő, azaz a maja fátyla) elhomályosítja a lélek valódi késztetéseit.
Ennyi általános felvezető után nézzük a mostani időszak üzenetét.A Napfogyatkozás alig néhány órával a nyári napforduló utánra esik (!), amikor a leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka, magyarul a legtöbb a Fény és legkevesebb a Sötétség. DE!!! Napfogyatkozáskor éppen a Fény ereje csökken, mivel eltakarja a Hold, azaz ha csak rövid időre is, de a sötétség veszi át az uralmat a fény felett – igaz most nem teljesen, mert a gyűrűs fogyatkozás miatt egy keskeny fénylő gyűrű megmarad a Nap körül. Az ellentétek küzdelme így nemcsak a Fény és Sötétség szimbolikájában, de annak időzítésében is megnyilvánul: a leghosszabb világosság idején borul sötétbe a Nap/tudat. Ősidők óta a fényt/világosságot a szeretettel és tudatossággal, a sötétséget a fél-elemmel és tudatlansággal is társítjuk, s ahogy a fény hiánya a sötétség, úgy a szeretet hiánya a fél-elem. Láttál-e mostanában olyan törekvéseket, melyben fél-elemmel igyekeztek befolyást gyakorolni emberek tömegeire? Láttál-e (meg)vezetetteket vagy olyanokat, akik ellenálltak? Esetleg tapasztaltál-e olyat, hogy a tömegtájékoztatás propagandája ütközött némely alternatív véleménnyel és ezért igyekezett azt elnyomni? A legnagyobb sötétségben ha meggyújtasz akár csak egy gyertyát, a sötétség kénytelen visszahúzódni. Kénytelen és ezért küzd ellene. A mesebeli vámpírok is menekülnek a fény elől. Aki teljes szeretetben van, az nem fél, hanem táplál, mert a szer etet. Aki fél-elemben van, az egyben sötétségben is van (fény/szeretet hiánya) és zavarja a fény, ezért igyekszik eltakarni azt, mert akkor fel kéne ébredni, rá kéne jönni, hogy csak fél, de nem egész. Azaz tudatos hitrendszerét lenne szükséges megváltoztatni, ezért az egó ellenáll – egy darabig – és kapaszkodik a megszokottba. Tapasztaltál-e olyat az elmúlt időszakban, amikor a szekér kizökkent a megszokott kerékvágásból? Ez nem csak a még mindig működő Szaturnusz-Plútó energiája, amikor elérkeztünk egy határhoz, ami teljes átalakulást igényel. Január 26-án írtam a Plútó-Eris kvadrátról, ami az idei év másik meghatározó mintája és pontosan a status quo borulásáról szól, amikor már nem folytatható tovább az, amit eddig csináltunk. Ráadásul ennek 2. tetőzése éppen erre az eklipsz szezonra esik (06.14.), mely azokkal együtt fokozhatja a feszültséget a hatalmi status quoval szemben, újabb frontvonalak nyílhatnak vagy újabb repedések jelenhetnek meg a fennálló struktúrákban.
A tudatlanságban/sötétségben tartott tömegek között egyre több gyertya gyúlik, aminek hatására egyre növekszik a fény/tudatosság. Ebben a napfogyatkozásban a fény és sötétség, a tudatosság és tudatlanság küzdelme éleződik ki. A 3 fogyatkozás olyan, mint egy háromszög, aminek talpa a 2 Holdfogyatkozás, a csúcsa pedig a Napfogyatkozás, melyek mind a fény és sötét erők küzdelmét szimbolizálják.
Az 1. Holdfogyatkozás az Ikrek-Nyilas tengely (lásd előbbi bejegyezést a Holdcsomók jegyváltásáról) 16. fokán, a 2. Holdfogyatkozás a Rák-Bak tengely 14. fokán, a közéjük félidőre eső Napfogyatkozás pedig a Rák-Bak tengely 1. fokára esik. Avatott szem számára messziről feltűnik valami. Van egy ősi asztrológiai módszer, amit antiscionnak, azaz tükörpontnak hívunk és a Rák-Bak tengely 1. fokát tekintjük tükörnek, mivel ez a nyári-téli napforduló tengelye és innen mérve egyik-másik irányba tükör-szimmetrikusan azonos mértékben növekszik ill. csökken a nappalok-éjszakák hossza. Magyarul június 5-én amikor a Nap az Ikrek 16. fokán jár ugyanannyi a világos és sötét órák száma, mint július 5-én, amikor a Nap a Rák 14. fokán jár, mert egyenlő távolságra jár a Nap a nyári napfordulótól, mindkét irányban 14-14 fokra. Ezáltal is visszaköszön a fény és sötétség, a tudat és tudatlanság, a szeretet és fél-elem ellentétpárja és azok egymással vívott küzdelme.
A másik, ami ránézésre messziről kiabál, hogy kardinális jegy 1. fokán van Napfogyatkozás, ami a kardinális minőség folyamatokat beindító kezdő löketét fokozottan hangsúlyozza, azaz valami itt nagyon beindul. De mi is? Kezdem azzal, amivel év elején kezdtem: ciklusváltásban vagyunk. Ebben az évben 3 jelentős, történelem formáló ciklus érik be és indul új: Szaturnusz-Plútó (34-37 év), Jupiter-Szaturnusz (20 év), Jupiter-Plútó (12 év), ami meghatározza a következő évtizedek folyamatait. És ha már hosszabb ciklusokról és folyamatokról beszélünk… elismerem, hogy a következő példa/téma választás talán önkényesnek tűnhet, ám ha már lineáris időben idén egy új évtized kezdődik, akkor érdemes megemlíteni egy olyan konfigurációt, ami az évtized formációjának ígérkezik és az évtized közepén 2025-ben pontosodik be több éves kialakulás és több éves felbomlás mellett. Nevezetesen a 3 transzcendens bolygó (Uránusz-Neptunusz-Plútó) által alkotott égi háromszögről van szó, melyhez hasonló kb. 500 évente formálódik, s melyhez a bepontosuláskor a háromszög csúcsán, fókuszpontjában a Szaturnusz is csatlakozik. És ekkor a háromszög csúcsa a tavaszi napéjegyenlőség pontjára, az ún. Tavaszpontra fog mutatni, amelyre korszakokat kijelölő pontként is tekintünk és a Kos, mint másik kardinális jegy 1. foka, ahol a nappal és éjszaka egyenlő hosszúságú, azaz a fény és sötétség egyensúlyban van. Ennek szimbolikus leképezését egyelőre mindenkinek a fantáziájára bízom, mindenesetre idővel rengeteg szó fog esni róla és mindennapjainkban fogjuk érezni hatását, a sakktáblán a világos és sötét játékos „játéka” már most is látható és csak fokozódni fog amíg új egyensúlyba nem kerül. Nem tudom, hogy a mostani fogyatkozásokban megnyilvánuló fény-sötétség játéka tekinthető-e az évtized közepére beérő formáció előjátékának (főleg mivel ez a formáció még nincs is hatótávolságban), de a jelenleg is körülöttünk zajló folyamatokat elnézve érdemesnek gondoltam felvillantani.Nem utolsó sorban lesz még1 jelentős esemény idén december 21-én a téli napforduló napján (!), nevezetesen éppen ezen a napon pontosodik be a Jupiter-Szaturnusz egész idei és jövő évet meghatározó új 20 éves ciklust nyitó találkozója. Ez pedig szintén egy kardinális jegy, a Bak 1. foka. Részletesen majd később, amikor odaérünk.
Tehát összefoglalva: idén, az évtized elején, amikor 3 történelemformáló ciklus indul, a Rák-Bak napfordulós tengely mindkét végén 1-1 fontos égi esemény zajlik, melyben a fény és sötétség, a szeretet és fél-elem, a tudatosság és tudatlanság szimbolikusan jelenik meg, mely folyamatok elindítanak (?) egy évtizeden átívelő és kibontakozó mintázatot, ami a napfordulók tengelyére merőleges nap-éj egyenlőségi tengely tavaszponti, azaz korszakot meghatározó oldalán csúcsosodik ki. Vajon vél-etlen lenne-e az összefüggés-rendszer vagy a RENDEZŐ valami igen fontos dologra kívánja felhívni a csillagokat olvasók figyelmét az üzenetével? Márpedig amennyiben nem vél-etlen, akkor érthetővé válhat az is mi miért történik körülöttünk és az is, merre van az irány. Akkor is, ha a világ (nem létező) urai a káoszt éppen az elterelésre kívánják felhasználni, a kiutat keresők (meg)vezetésével. A fent levezetettekből nekem azonban úgy tűnik, hogy a RENDEZŐnek más a szándéka. 2020-ban, amikor a 20-as duplán jelenik meg és a Tarotban az Ítélet lapja, ami a Teremtő akaratát mutatja, akkor ne csodálkozzunk, ha az Erő és ellen-erő, a világos és sötét oldal egymásnak feszülése ennyire látványosan nyilvánul meg. Ezáltal tanít az uralomra (2+0+2+0=4 az Uralkodó lapja), hogy Te vezess és ne megvezessenek, a káoszból kivezető irány pedig a Teremtőhöz, az ősi szakrális értékekhez való visszatalálás az évszázados látszatmegoldások és szisztematikus deszakralizáció helyett.
Így érünk vissza a mostani eklipszekhez, s annak is a középpontjához a Napfogyatkozáshoz, ami egy igazi uralkodó és beavató minőség felett zajlik az égbolton, az Orion/Nimród csillagkép felett, mintegy megkoronázva azt. Az égi király csillagképe nem máshol, mint a Tejúton látható, ami spirál-galaxisunk megszámlálhatatlan csillagának fénye által olyan, mint egy égi folyó (az egyiptomiak a Nílussal társították), vagy mint egy fa, az életfa, a magyar népmesék égig érő paszuja, az égig érő ég ígérő fa, amin felmászva az istenekkel válhatunk eggyé. Vajon vél-etlen-e, hogy minden ősi kultúrában a legmagasabb égi/isteni minőségekkel társították a Tejutat, ahonnan az istenek jöttek közénk (Ozirisz –Orion, Ízisz – Szíriusz) és ahonnan némely okkult tanítások szerint mi lelkek is érkezünk és ahová eltávozunk? Orion/Nimród beavató minőségében megjelenik a belső spirituális útra lépés, az önlegyőzés által a bennünk élő sötét lehúzó erők elengedése (előbb belül szükséges megtenni, hogy kívül is eltűnjön a szimbolikus sötétség), ebből eredően az önfelfényesítés, a legmagasabb minőségek felvállalása és a kozmikus egyensúlyra törekvés.
A június 5-i Holdfogyatkozásnál a Nap az Orion/Nimród Eridánusz folyóba lépő lábát jelölő Rigel csillaggal, a Hold a túloldalon a Nagy Attraktor nevű égi kulcsterülettel egy vonalban látható. Az előbbi a belső spirituális úton való elindulásra hívja fel a figyelmet (és a Tejút előszobájának is tekinthető), az utóbbi a szabad választásból eredő dilemmákra.
A július 21-i Napfogyatkozás a Tejút közepén látható a Galaktikus síkon egy vonalban Orion/Nimród Tejutat tartó vállát jelölő Betelgeuse csillaggal és fent a magasban a korszakunkban sarkcsillagként funkcionáló Polaris csillaggal. Az előbbi a legmagasabb égi/isteni minőségek fel-váll-alására hívja fel figyelmünket. Az utóbbi az a legmagasabban látható csillag, ami soha nem nyugszik le az égbolton a horizont alá és látszólag minden más csillag körülötte kering (cirkumpoláris), ennél fogva olyan, mint az origó, mint egy kerék középpontja/tengelye – és az is, mert ha a Föld tengelyét, ami körül forog meghosszabbítjuk és kivetítjük az égre, akkor ebben a világkorszakban éppen ide mutat, mint ha erre lenne felfüggesztve a bolygónk. Két dolog is ugyanarra mutat itt: 1) Itt a tengely/kerék középpontjában lehet kilépni a körforgásból, itt lehet kilépni az ismétlődő mintákból, a karmából. 2) Itt találkozik a Nap látszólagos égi útja (ekliptika) a Tejúttal, a magasabb minőségekkel (kilépés lehetősége a karmából, a hétköznapi szintek fölé emelkedés lehetősége), ami egy útkereszteződés, pontosan mint az elején, ahogy említettem az eklipszeknél is. Ezért ez itt és most egy kettős útkereszteződés!!! Ugyanitt látható az Ikrek Tejútra lépő lába: kilépni a körforgásból, rálépni az Istenek Útjára és elindulni felfelé.
A július 5-i Holdfogyatkozásnál a Nap a Szíriusszal, a Hold a túloldalon a Vegával látható egy vonalban, s mindkettő a Tejút 1-1 oszlopa. Az előbbi az égbolt legfényesebb csillaga, s talán a legismertebb minden kultúrában központi szerepet betöltve, az ősmagyarságnak pedig különösen jelentős. Az utóbbi pedig Orpheusz lantja, amelyen játszva az Alvilág Urának szívét és meglágyította, hogy szeretett kedvesét visszahozza a holtak birodalmából, s nem mellesleg szintén az ősmagyar hitvilág egyik Táltos csillaga.
A 3 tükör-szimmetrikusan megjelenő esemény 3×2=6 (6-os a Tarot-ban a választás lapja) igen erős energiájú és hagyományosan a legfontosabbak közé sorolt csillagokkal áll egy vonalban a Tejúton vagy annak közvetlen közelében.Lehet-e ennél nagyobb segítség a mesebeli hős mintájára megtanulni felmászni az égig érő ég ígérő fára, felemelkedni egy magasabb tudati minőségbe, hogy a fény és sötétség, tudatosság és tudatlanság, szeretet és fél-elem vonatkozásában új korszakba lépjünk?
Az április 23-i Újholddal kezdődő holdhónap sok szempontból mozgalmas időszakot vetít előre, ui. 3 hét alatt 4 bolygó kezd el látszólag tolatni az égen és jegyet váltanak a Holdcsomók.
04.23. Újhold
04.25. Rx Plútó 10.04-ig
05.05. Holdcsomók jegyváltása
05.11. Rx Szaturnusz 09.29-ig
05.13. Rx Vénusz 06.25-ig
05.14. Rx Jupiter 09.13-ig
Emlékeztetőül a bolygók retrográd mozgása csak látszólagos az égbolton, ami a planéták elliptikus pályájából, eltérő sebességükből és ezekből eredően a Földről szemlélt optikai csalódásból ered, ugyanakkor valójában egyik sem gondolja meg magát beleunva Nap körüli egyirányú keringésükbe és fordul vissza. Ezen időszak alatt a külső események látszólag lelassulnak (főleg amikor egyszerre több bolygó is retrográd), éppen ezért elsősorban befelé hatnak, mely által lényegük a visszatekintésben, átértékelésben rejlik, amikor lehetőséget teremtenek (mivel saját teremtő aspektusainkat szimbolizálják) ugyanazt a dolgot másik nézőpontból is szemlélni, megvizsgálni, hogy később újra előre indulásukkor már ezen felismerésekkel gazdagodva haladhassunk tovább. Ezen túlmenően jellemzően visszatérő lehetőségeket is hozhatnak felülvizsgálni, kijavítani, megoldani különböző dolgokat az életünkben.
A Jupiter, Szaturnusz és Plútó esetében önmagában semmi extra nem lenne, hiszen minden évben 4-5 hónapig tolatnak – feltéve ha nem az idei év főszereplői lennének. A 2 évente retrográd Vénusz esete pedig azért kiemelt, mert most az Ikrek jegyében egybeesik a Holdcsomók Ikrek-Nyilas tengelyre történő jegyváltásával és éppen ezért fel is értékeli annak jelentőségét.
Sorban haladva a Bika Újhold együtt áll az Angetenar csillaggal és az Uránusszal, valamint kvadrátban a Vízöntő Szaturnusszal. Az Angetenar az Eridánusz folyó legnagyobb kanyarulatát, mint sorsfordulatot jelöli. Az Eridánusz a görög mitológiai Alvilág (tudattalan) egyik folyójaként azt a belső spirituális utat jelképezi, ami mindig egyéni megtapasztalásokon érlelődik és sokszor szembemegy a külvilágból érkező impulzusokkal, amit a külvilág nem ért és azt gondolja, hogy az egyén szembemegy a forgalommal az autópályán, mert az Eridánusz is ellenkező irányba „folyik” az égitestek normális haladási irányához képest, de azonosan a kozmikus iránnyal. Mert ami itt a Földi játszótéren látszik valaminek az egy magasabb szinten (vagy épp mélyebben) egészen más üzenetet hordoz valójában. És éppen itt az Angetenar csillagnál van az a kanyarulata, ahol elindul az alvilág folyója mélyen befelé, ahol egy sorsfordulóval igazán lehetőséget kapunk betekinteni önnön belső mélységeinkbe lefaragni MAG-unkról az értéktelen felesleget és kiégetni a salakot, vagy akár szembe-sülni azzal „milyen mély a nyúl ürege”, ahogy azt Morpheus Neonak megfogalmazta, amikor elé nyújtotta a piros és kék pirulát. Ebben segít az Uránusz a tudattágítás és villámcsapásszerű felismerések princípiuma, ami akár váratlan, meglepetésszerű vagy hirtelen helyzetekkel szétveti az addig biztosnak és stabilnak vélt valóságunkat (kvázi elkezdi lebontani a Mátrixot), de minimum megkérdőjelezi azt. Bár a Vízöntő Szaturnusz teremtő aspektusa a Bika Uránusszal csak jövőre pontosodik be, de a fényhídjuk idén most a legszorosabb és a Nap és Hold átviszi kettőjük között az energiát, ezért ez az Újhold betekintésként igazi előzetest nyújthat a jövőre várható folyamatokról. Azt már eddig is láthattuk az elmúlt időszakban, hogy az anyagiakhoz, biztonsághoz és értékekhez való viszonyunk radikálisan változik (Bika Uránusz), a szabadságunk pedig különféle formákban (karantén és rendőrállami megfigyelések) korlátozásra kerülnek (Vízöntő Szaturnusz), miközben a régi és az új világ közötti átmenet recsegve-ropogva komoly feszültséggel jár (Szaturnusz-Uránusz kvadrát). Az, hogy az átmenet később egy orwelli „szép új világba” történik-e, vagy az ember-is-ég képes lesz az éghez közelebb lépve emelkedni, részben azon is múlik, hogy az előttünk álló retrográd időszakban mit ismerünk fel és ültetünk át a gyakorlatba az elmúlt néhány hónap koronavírusos tanításaiból, mögé látunk-e az elénk vont dramaturgiai elemekkel berendezett díszletnek, azaz mit veszünk be belőle – szimbolikusan a piros vagy a kék pirulát: „Ha a kéket veszed be, a játéknak vége, felébredsz az ágyadban, azt hiszed, amit hinni akarsz. De ha a pirosat és itt maradsz Csodaországban, én megmutatom neked, milyen mély a nyúl ürege. Ne feledd, minden, amit kínálok, csak igazság, semmi több…” – Morpheus
A Vízöntő Szaturnusznál a technológiai fejlődés mindenképpen előtérbe kerül, de nem mindegy, hogy 5G-vel összekapcsolt 12000 műholdas Starlink hálózattal a Föld körül, vakcinával szervezetbe juttatott nano-robotok, mesterséges intelligencia (természetes helyett) egy totális kontroll alatt tartott elszemélytelenedett zombi társadalomnak vagy évtizedeken keresztül elnyomott technológiák és alternatív gyógyítási módszerek felszabadításával és elérhetővé tételével egy felébredt népesség számára? Sőt mi lenne, ha a Vízöntő által jelzett haladást és fejlődést nem elsősorban technológiai alapon hanem tudati/szellemi szinten lépnénk meg önnön korlátaink alól felszabadítva magunkat (ami szintén passzol az analógiához, de persze melósabb, mint az okoskütyüket baszkurálni), s amit a jó öreg Tanító Mester (Szaturnusz) minden bizonnyal többre értékelne, mivel éppen abból vizsgáztat le, hogy mi az isteni minőség és mi az ami kiállja az idő próbáját. Vajon miért 1,5-2 méter az ajánlott távolságtartás a koronavírusra hivatkozva (a hivatalos választól elvonatkoztatva)? Vajon véletlen lenne, hogy egy átlagos ember aurája kb. a kinyújtott karjával egyenlő mértékű és az ajánlott távolság betartásával az energiamezők nem érnek össze? Mintha létezne a fátyolon túl egy láthatatlan erő, ami szem-fény-vesztő cselszövéssel a szeparáció és izoláció által a kölcsönhatásba és egy-s-ég-be kerülést kívánná akadályozni? Mi van, ha kollektívan elértünk egy fejlődési szintet, és ez kiverte a biztosítékot az ellenerőben? Kvázi megrémültünk saját negatívunktól és kiprojektált erőnktől? (lásd ismét Neo esetét Smith ügynökkel, mint a múltkor.) És ha igen, akkor felismerjük-e a kontraindikátorként működő jelzést és képesek vagyunk-e integrálni árnyékunkat és magunkhoz ragadni Erőnket vagy bevesszük a szánkba adott cumit? Nem tudom a válaszokat, csak kérdéseket teszek fel azon gondolkodó lényeknek, akiket még nem szippantott magába a fél-elem vezérelt tudatkontroll. Nem gondolom, hogy a nyáj-immunitás lehet a megoldás, ahogy a nyájban bégetés és vonulás sem, még akkor sem, ha az Újhold csillagképi hátterében éppen az aranygyapjas Kos fényábrája látható, mint bárány. Mert a Kos csillagkép felett a Háromszög látható, test-lélek-szellem egy-sége, mely ha egy-s-ég-ben van, akkor nem lehet kívülről manipulálni, mellette pedig a körforgásból kiemelkedő és felfelé a Tejút felé, az égig érő ég-ígérő fa felé úszó hal jelenik meg.
Itt a polaritás világában párosával lépnek fel az erők: erő és ellenerő. Fény és sötétség. Fent és lent. Kint és bent. Hideg és meleg. Látható és láthatatlan, fátylon innen és fátylon túl. Halandó és halhatatlan. „Jó” és „rossz”. Miért? Azért, hogy tanuljunk. Hogy gondolkodjunk. Hogy felismerjünk. Hogy megkülönböztessünk. Mert ha nem lenne egyik, nem értékelnénk a másikat. Mert az egyik csak a másik által, a kettősség által nyer értelmet. És közben megjelenhet a két-ség (ami most úgy tűnik mindent visz), hogy a tézist és antitézist megvizsgálva szintézisbe kerüljünk, de már egy magasabb szinten. És az érmének is két oldala van, mégis ugyanarról az Egyről beszélünk, amelyik Egyről az öreg indián tanítja az unokáját, hogy a jobb és bal szárny is ugyanahhoz a madárhoz tartozik. Ezek az Ikrek minőség egyik megnyilvánulása, ahová most a Felszálló Holdcsomó, mint a választott sors jelölője átlép május 5-én. A Sárkányfejről beszélünk, ami tudatosságot igényel és amivel a mesebeli hős (azaz Te magad) megküzd(esz). A másik prominens megnyilvánulása az Ikrek minőségnek a testvériség. Jelen világunk az elmúlt kitudjamilyenhosszúideje többnyire az Ószövetségből ismert „Káin és Ábel” típusú testvériséget élte, a versengést, rivalizálást, az egymás legyőzését, az ellenségeskedést, a „nagy hal megeszi a kis halat” és „az erősebb kutya b… ugat” jellegűt, mert évezredeken keresztül abban kondicionálták az emberiséget, hogy ebben van az erő. Ám létezik egy ennél is nagyobb ERŐ: az összefogás és együttműködés által. A görög-szkíta mitológiából ismert Castor és Pollux (a csillagkép sem Káinról és Ábelről kapta a nevét) vagy Hunor és Magor testvérisége, melyben a TEST-VÉR-IS-ÉG egy magasabb szinten test-esül meg, melyben a vér, mint erő (mindegyik Marsikus minőség) össze köti őket is és a testet is az éggel. Amikor Castor a halandó fivér meghalt, Pollux a halhatatlan kikönyörgi apjától Zeusztól, hogy nyerjen a másik is halhatatlanságot. Az ősi szkíta, hun, magyar testvériségben két harcos nyilas egymásnak háttal egymás hátát védve, ketten együtt 2×180=360 fokot belátva tartották és védték egy-mást a túlerővel szemben, miközben vakon megbíztak a másikban (egymás taposása helyett) és tudták, hogy amíg az egyik kitart és nem esik el, addig a másik sem. Együtt küzdenek egymásért és nem egymás ellen. (A jelenlegi válságban mindkettőre láthatunk példákat, érdemes figyelni.)És megérkeztük a Nyilas minőséghez az Ikrekkel szemben, ahová a Leszálló Holdcsomó lép be, s vele az ősmagyarsághoz, a mag népéhez, aki a magot hivatott hordozni, melyből új csíra nő. Hunor és Magor népéhez, a hon-erő-höz és mag-erő-höz, a hon-őr-(ző)-höz és mag-őr-(ző)-höz, a hon-úr-hoz és mag-úr-hoz, aki a mag-a ura és éppen ezért külső tényezők és ellenerők által befolyásolhatatlan. A Nyilas népéhez, aki a nyílást, azaz a hasadékot őrzi a Tejúton, az égig érő ég-ígérő fán, az istenek útján, ahol a beavató Kígyótartó farka mint nemző erő a Tejút felső hasadékába hatolva magvából Fényt nemz, mert itt van a Tejút galaxisunk közepe, dobogó szíve, ahol folyamatosan csillagok születnek, azaz Fény, mint mag-váltó megváltó, megváltoztató erő (ezért tették ide a Mester/Messiás megszületésének ünnepét is, amikor a Nap, mint világosság itt jár). A Nyilas csillagkép latin neve Sagittarius, azaz segítőerő, miközben a latin sagitta kifejezés nyilat, a görög skütha nyilast, a szkíta pedig segítőt jelent. A Tejút pedig maga a Fehérló, a táltos, aki gyógyítani képes. A Tejút sosem a szarral gurigázásról szól, hanem a körfogásból való kiemelkedés lehetőségéről, ami fél-elem-ben megkötözve, évszázadok alatt identitástól megfosztva és gyökértelenné téve nehéz. Világszerte hun-gárnak hívnak bennünket fin-gár helyett, s ideje lenne itthon is ráébredni az eredetünkre és küldetésünkre. A következő másfél évre a karmatengely kerül az Ikrek-Nyilas tengelyre, hogy lehetőséget kapjon mindenki, aki érzi magában a MAG-ot (és nem a zabszemet…), hogy kezdjen vele valamit. Mert így vagy úgy, de az ocsú a búzátol elválasztatik.
Az átértékelődés pedig hamar elkezdődik, ugyanis 8 nappal a Holdcsomók jegyváltása után a Vénusz tolatni kezd az Ikrek jegyében. A Vénuszhoz pedig olyan hagyományos mindenki által ismert kommersz analógiák, mint szerelem, szépség, harmónia, művészetek, pénz és anyagiak kapcsolódnak, melyek így vagy úgy, de lecsupaszítva és meghámozva mélyebb szinten mind-mind egyfajta értéket képviselnek, s ezért a Vénuszra, mint értékmérőre tekintünk (nem véletlenül egyik uralmi jegye a Mérleg, mely mint érték mérő eszköz annak mérésére szolgál, hogy mi mennyi: érték-mérték). S aminek értéke van, abban (meg)bízunk, ennél fogva pedig az ősbizalom jelölője is. Azt már az elején vázoltam, hogy amikor egy égitest retrográd, akkor önmagában is átértékelődés és felülvizsgálat zajlik az általa képviselt témában. Amikor a Vénusz retrográd, akkor az értékekhez való viszonyunk értékelődik át és vizsgáljuk felül, hogy mi számít értékesnek. S amikor a Vénusz az Ikrekben tolat, akkor a Káin és Ábel vs Hunor és Magor testvérisége értékelődik át: egymást taposni vagy egy-mást felemelni. Vagy ha úgy tetszik, akkor másik olvasatban a látható és láthatatlan, a halandó és halhatatlan, az erő és ellenerő, hogy megértsük mi is zajlik körülöttünk. Hogy leessen a tantusz és zörrenésére felébredjünk. A Vénusz a csillagos égbolton a Bika szarvától a fejéig hátrál vissza, ahol az előbbi a Tejútra felemelő erő, az utóbbi pedig a felismerés és tudatosodás szimbóluma: felismerni és tudatosítani milyen értékek által, miben bízva léphetünk ki a karma körforgásából és emelkedhetünk a látszat fölé. S hovatovább Ikrek körcikkelyében tartó portyázása során háromszor halad el a világ egyik tartóoszlopa, az Aldebaran, a Bika szeme mellett, ami a Tejútra, az istenek útjára az égig érő ég-ígérő fára néz, hogy ne csak nézd, de lásd is meg eme értékeket, mert ahová a tekintet irányul, oda megy a figyelem is, s ahová a figyelem áramlik, mint szellem-is-ég, az teremtődik meg, öntődik formába, azaz anyagba (Bika). Mert roppantul nem mindegy, hogy amikor a történelem formáló stellium (Jupiter-Szaturnusz-Plútó) a Bak jelében szeptember-októberben újra előre indul, mi materializálódik a felismeréseinkből és mit ültetünk a gyakorlatba. A bennünk lakó Szaturnusz és Plútó január óta 7 foknyi szélességre „tárta kezét”, hogy megmutassa életvitelünkkel hová jutottunk, mint emberiség és megálljt parancsolt. De mielőtt a Karma és az Alvilág Ura tovább engedne, levizsgáztatnak abból, hogy mit értettünk meg az egészből és szorításuk 3 foknyira szűkül. Szövetségesük pedig ekkorra már ismét az a Mars lesz, ami március-április fordulóján áthaladva rajtuk globálisan a legaktívabb időszakot eredményezte a zűrzavarban, de addigra már teremtő aspektusba kerül velük. Ám erről egy másik történet szól majd, amikor elérkezik az ideje… kérdés, hogy addig mihez kezdünk a körénk rendezett díszlettel?
Lesz, akinek ez az írás kicsit erős lesz, lesz akinek sok, és lesz akinek sokk. Hosszú lesz, de akit ez zavar, az ossza be úgy, hogy közel 2 hónapja nem írtam.
Amikor 2019 elejétől elkezdődött a Szaturnusz-Plútó együttállás asztrológusok világszerte azon a véleményen voltak, hogy át fog alakulni a bennünket körülvevő világ, s anno én is ezt írtam: „túlzás nélkül állítható, hogy a következő 2 évre mindenki emlékezni fog, ugyanis így vagy úgy nyomot fog hagyni mindenkiben”. Majd az idei évről megfogalmazott gondolataim között szerepeltek a ciklusváltások, mely szerint a 3+2 nem a 80’-as 90’-es évek lakodalmas zenéjének slágereit játszó együttesről szól, hanem arról, hogy olyan korszakot lezáró és megnyitó folyamatok zajlanak idén, mint az év elején 1x bepontosodó 33-37 éves Szati-Plútó ciklus, az év végén 1x bepontosodó 20 éves Jupiter-Szati ciklus és a kettő között 3x bepontosodó 12-13 éves Jupiter-Plútó ciklus.
Mielőtt elkezdeném, érdemes feleleveníteni a Szaturnusz és Plútó analógiáit a teljesség igénye nélkül, hogy megértsük a bennünket körülvevő világban zajló és kibontakozó folyamatokat.
Szaturnusszal társítjuk a (rendelt) időt, a folyamatok beérését, a valódi és igazi, kikristályosodott értékek, azt a fajta életképességet, amelyben megmutatkozik, hogy hosszú távon is életképes, működőképes-e valami, vagy csak ideig-óráig volt megoldás, a felelősséget és annak felvállalását, a szigort, a fegyelmet, a korlátokat és határokat beleértve az olyan külsőket is, mint a karantén és az olyan belsőket is, mint saját tudatunk többnyire vélt és hamis biztonságérzetből emelt korlátait, melyen mint komfortzónán belül kényelmesnek tűnik, próbák és kihívások melyek igyekeznek kimozdítani ezen komfortzónából, hogy megmutassák többre is képesek vagyunk, szükségszerű feladatok, melyek elvégzésével fejlődünk, a tapasztalatok bölcsessége, az ok és okozat (avagy a karma) törvénye. Mivel ő jelképezi a látható és láthatatlan közötti határt, mely utóbb többnyire félelemmel tölti el az embereket, ezért hozzá soroljuk a félelmeket is.
Plútóhoz kapcsoljuk a teljes, végérvényes azaz vissza nem fordítható átalakulásokat és transzformációt, radikális változásokat, melyek során a régi és már használhatatlan dolgok visszavonhatatlanul elmúlnak (lebontja az anyagot), hogy helyükre új és működőképes kerüljön egy magasabb szinten, ennél fogva mind a minőségi változás, mind saját sorsfordító erőnk szimbóluma, tudomásul nem vett (vagy venni nem akart), elfojtott, megtagadott, hárított témák és minőségek, végletek melyekben nincs alkudozás és nincs köztes megoldás, krízisek és válságok, melyek során feltárhatjuk saját rejtett kincseinket és képességeinket, a tudattalan sötét és ismeretlen erői, melyek látszólag a semmiből bukkannak fel, miközben végig a háttérből irányítottak, ezért azokat integrálva és megváltva mi magunk válhatunk az Alvilág (tudattalan) urává, így a Mágus archetípusa, valamint a rejtett hatalom és a tömegek jelölője.
Mivel az előbbi sorsbolygó, az utóbbi pedig transz-perszonális, azaz személyiségen túli bolygók, ami elsősorban a kollektívre hat, ezért most erről lesz szó. A 2 nehézsúlyú szereplő januári egzakt találkozójáig is láthatóak voltak a folyamatok, ha nyitott szemmel jártunk, azonban ténylegesen csak utána kezdtek el látványosan kibontakozni (melyet akkor szintén említettem).
„Terjed a koronavírus, zuhannak a tőzsdék, jön a válság!” – árad nonstop a félelempornó.
Évtizedekkel ezelőtt végeztek egy kísérletet, melyben a félelem emberi immunrendszerre gyakorolt hatását vizsgálták és beültettek egy kontrollcsoportot egy moziba megnézni egy horrorfilmet. Megmérték a fehérvérsejt számukat (ill. az általa kibocsátott anyagot) a film nézés előtt is és utána is, mely történetesen a 2 órás horrorfilm után kimutathatóan és szignifikánsan csökkent, ami igazolta, hogy a félelem negatív hatással van az egészségre. Elég lett volna megkérdezni egy magyar nyelvet ismerőt, aki mondta volna, hogy a fél-elem az nem egész-ség. Azóta a kísérletet többször, több helyen megismételték ugyanazzal az eredménnyel. Tehát ha a csapból is a fél-elem folyik, akkor az már önmagában is megágyaz az egész-ség megbomlásának. Ennél fogva az az extrém hírdömping, ami percről percre ránk zúdul, az a média a tájékoztatási szerepén túlmutatva felveti a tudatos vagy tudattalan manipuláció kérdését, de minimum öngerjesztő folyamatról beszélhetünk. Ebből a szempontból a legjobb, amit tehetünk, ha nem csüggünk naphosszat a híreken, ami az információk közötti gondolkodást is segíti, a programvezérlés helyett. És tökmindegy, hogy a koronavírus úgy jött-e létre, hogy a vírus megunta a denevért, gondolt egyet és mutálódott, mert mostantól emberi gazdatestre vágyott, vagy biológiai fegyvernek szánt készítmény szabadult el. Rá lehet fogni a világ fura uraira (ők is saját kiprojektált tartalmunk, aminek helye és szerepe van a létezésben, ha másból nem vagyunk képesek tanulni, s innen nézve még köszönetet is mondhatunk), a szomszédra, a kutyára, a macskára, vagy az aranyhalra. De kérdem én: megjelenik-e olyan manifesztáció a létvalóságunkban, amit nem mi hívtunk életre saját teremtésünkkel?
Nem a koronavírus okozza sem a tőzsdei zuhanást, sem a kibontakozó gazdasági válságot. Voltak, akik évek óta mondták, hogy nincsenek megoldva a valódi problémák, csak egyszerűbb és kényelmesebb(nek tűnő komfortzónán belüli) megoldásokkal el volt kendőzve a valóság. Őket huhogóknak és károgóknak nevezték. A koronavírus csak katalizálja és felszínre hozza az évek óta hárított lappangó dolgokat. Mindenesetre kényelmes projekcióként kivetíteni rá az okot és ráfogni, hogy ő a bűnbak, mert így visszamenőleg sem szükséges szembesülni a hárítás felelősségével (ha valamiben verhetetlen az emberi elme, akkor ez az). A Szati-Plútó kombó a Bak jegyében végzi a dolgát (felelősség vállalása vagy annak hárítása), mely összefügg a bűnbak fogalmával is, ami még a bibliai zsidó hagyományból származik, melynek során az emberek évente szimbolikusan rá helyezték bűnüket (emlékeztetőül eme kifejezés eredeti jelentése: „eltévesztett cél”) egy kecskebakra, majd a pap kivitte a pusztába és feláldozta azt, s így az emberek megszabadultak tőle, majd élték tovább életüket a következő év azonos időpontjáig, amikor ugyanezt eljátszották… évről évre… Az akkori ember tudatszintjén ez még rendjén is volt, de méltó ez a magát fejlettnek valló mai emberhez?
Sokan abban bíznak, hogy majd a nagy globális jegybankok 2008-hoz hasonlóan megmentik a világot. Jelzem, hogy a Szaturnusz kizárólag az időt és próbákat kiálló értékeket és levizsgázott megoldásokat őrzi meg az utókor számára, a Plútó pedig lebont minden már működésképtelenné vált módszert. Kettőjük kombinációja közös erővel dobja sutba az ideig-óráig működőképesnek tűnő látszatintézkedéseket, melyek nem a probléma valódi gyökerének megoldásával foglalkoznak. Az elmúlt 2 hét nagy jegybanki intézkedései a 2008 óta idáig működőképesnek látszó eszközök ismételt bepróbálásával pedig eddig hatástalannak mutatkoztak. A Bak és Szaturnusz minőség a struktúrákról és rendszerekről szól, melyet alapjaiban szükséges újrakalibrálni. Ami idáig még működött, az most már édes kevés lesz, a látszatmegoldások, a cukormáz, a tündérpor várhatóan hatástalan marad. Nem véletlenül hangsúlyozzák, hogy a monetáris politika eszköztára kimerülőben van és az állami fiskális szerepvállaláson van a hangsúly – már ahol erre van lehetőség.Halmozott ciklusváltásban vagyunk, amikor a régi elmúlik, hogy helyére új kerülhessen. Összeomolhatnak pénzügyi, gazdasági, politikai, társadalmi, egészségügyi rendszerek, ellátási láncok? Igen. Fájdalmas lehet? Igen. Most akkor be kell szarni? Nem. Fel kell ébredni! Egymás után érkeznek mindenhonnan a bejelentések az ilyen és olyan gazdaságvédelmi akciótervekről. De olyan akciótervről még nem hallottam, hogy „a pince kitakarítása”. Ha sok a trutyi odalent, hogyan kezdenél hozzá? Szájmaszk, gumikesztyű, gumicsizma, esetleg védőruha. Megvan? El-KÉP-zelted? Látod magad előtt? Látni mostanában ilyet a képeken? Nana! Minden hasonlóság a koronavírusos elkülönített beteget ápoló egészségügyi dolgozóval kizárólag a véletlen műve! Vagy mégsem? Honnan indult a járvány? Kínából? A kínai nyelv nem ismeri a „véletlen” kifejezést, nincs ilyen a szókincsükben és a szótárukban. Ha meg akarják fogalmazni, akkor szinonimaként olyanokat találnak, hogy összefüggés, hasonlóság, kapcsolat. Mert az ősi kínai gondolkodásban benne van annak ismerete, hogy nem létezik vél-etlen, csak nem vélt összefüggések. Ha egy épületet szimbolikusan a tudat szintjeiként ábrázolom, akkor a pince a tudatalatti, a földszint a tudatos én (egó), a tető a magasabb én. A tudattalan analógiás és szimbolikus képeken keresztül üzen – egyénileg és kollektívan egyaránt. És a (kollektív) tudatalattinak tökmindegy, hogy világszerte ilyen felszerelésbe öltözött emberek azért jelennek meg figyelemfelhívő képként, mert koronavírusos embereket gondoznak, vagy mert mutatni akarja, hogy dolgunk van a pincében felhalmozott fekáliával, ami már bűzlik a házban és ezért nem is akarunk egy levegőt szívni vele. Tényleg! Vél-etlenül nem légzőszervi megbetegedéseket produkál a koronavírus? Jaaa?! Persze meg lehet várni, amíg kifejlesztik ellene a védőoltást, mert sokkal kényelmesebb azt mondani „ide kérem a szurit”, mint szembenézni az emberiségnek saját felhalmozott és szőnyeg alá söpört problémáival és hárításával. Beadni a védőoltást annyi, mint lelakatolni a pinceajtót és körültapasztani, hogy a szag nehogy kiszivárogjon. Aztán majd feljön a fal vizesedésében. És itt bekapcsol az egyéni szint is, mert ezt mi mind együtt és közösen hoztuk létre. Ha eddig csoda-országban aludtál, akkor azért. Ha felébredtél, kinyitottad a szemed és nem szóltál arról, amit látsz akkor azért. Ha szóltál, de nem álltál ki a véleményed mellett a tömeggel szemben akkor azért. Ha kiálltál, de nem aszerint cselekedtél akkor azért. Beleállt-e mindenki egyénileg abba, amiért idejött? Tetszik, nem tetszik: kollektív takarításra van szükség a pincében, ahol sok generációs minták programjai futnak. Ehhez pedig szükséges felhagyni a hárítással és meghaladni a félelmeinket, a fél elemeinket, hogy újra egészek, egész-ségesek lehessünk. Ehhez a kollektív tudatalatti megteremti a lehetőséget, azaz helyzetbe hoz azáltal, hogy karantént teremt mindenfelé, hogy befelé legyünk képesek figyelni a kifelé élés helyett. Személyes szinten nekem is egy légúti megfázásos kényszerpihenő során jött le a szimbolikus képi nyelv üzenete. Pedig a félelem pornónak eddig még csak a szoft verzióját láttuk, a hard verzió várhatóan ezután fog érkezni, amint a Mars áthalad a Jupiteren (03.20.),a Plútón (03.23) és (az addigra Vízöntőbe még csak átmenetileg átlépő) Szaturnuszon (03.31.). Sokszor szó volt róla, hogy a Mars aktivizátor, beindítja, felturbózza, erővel, aktivitással, lendülettel, cselekvéssel telíti a folyamatokat és eseményeket. Fontos megjegyezni, hogy a Szatival való találkozója a Vízöntőnek azon 1. fokán jön létre, ahol 12.21-én bepontosodik majd a 2 sorsbolygónak és kronokátornak (Jupiter, Szaturnusz) az együttállása, s vele a következő 20 évet meghatározó történelem formáló ún. nagy ciklusa. Ennél fogva a Mars március végi találkozója a Szatival indikátorként hozhat jeleket arra vonatkozóan, milyen dolgunk lehet később. Aztán az év 2. felében a Kosból teremtő aspektusba kerülve oda-vissza 3x fogja reaktiválni a Bak Jupitert, Szaturnuszt és Plútót. Még csak a kezdet kezdeténél járunk. Jövőre pedig majd a Szaturnusz a Vízöntőből teremtő aspektusba kerül a Bika Uránusszal, ami önmagában is a pénzhez, anyagiakhoz, értékekhez, a biztonsághoz való viszonyunk átértékelésére szólít fel, jövőre azonban ez jó eséllyel már feladattá is válik, ezért mély, tartós és elhúzódó gazdasági válságra számítok.
Már Einstein (vagy valamelyik másik nagy ember) is megmondta, hogy nem létezik olyan probléma, amelyik nem foglalná magában annak megoldását is. Ha már a koronavírus a pincében (tudatalattiban) lévő trutyitól való félelemről üzen, akkor mi lehet rá a megoldás? A tudatalatti teremti a helyzeteket az életünkben (egyénileg és kollektívan egyaránt), magyarul helyzetbe hoz. A megoldásokat pedig rendszerint a magasabb én szolgáltatja, melyből a tudatos én (egó) kiválaszt egyet vagy többet. A magasabb én melyik csakrán keresztül üzen? A korona-csakrán. Benne van a nevében! Szó-mágia. Nyisd meg mag-adat a fensőbb énnek, a magasabb vezettetésnek, a flow-nak. Hogyan lehet? Úgy nehezen, hogy folyton csak kifelé él az ember. Befelé fordulással, de nem befordulással. Ezért teremti most meg magának az emberiség a saját korlátozását a karanténokkal. Kollektívan erre vezet az út, hogy tanuljunk belőle. Bár amíg a mexikói Corona sör fogyasztása az USA-ban azért esik vissza 38%-kal, nehogy elkapják a koronavírust (nem vicc, felmérést csináltak!), addig tényleg nagy a sötétség és fekália a pincében és sok tennivalónk akad ez ügyben. Mondanám, hogy innen szép nyerni. Mert a békésen legelésző és bégető birkák a farkas-kiáltásra összerezzennek és egymást taposva igyekeznek az ellenkező irányba, akkor is, ha ott éppen a vágóhíd leledzik. De a félelem legyőzésnek első lépése az, hogy tudjuk, felismerjük mivel állunk szemben, mi az üzenet. Addig nincs 2. lépés. De ha már tudjuk, akkor fel tudunk készülni. Nem mellesleg félelmeink – mely gombra (látszólag) a külvilágból rátenyereltek – anatómiailag agyunk ún. „hüllőagy” részében vannak eltárolva, mely felelős a zsigeri működéseinkért, az „üss vagy fuss” jellegű ősfélelmeinkért és a Plútóhoz kapcsolható. Minden manipuláció ezt aktiválja, amit praktikus lenne felülírni az agy gondolkodásért felelős területeivel, a szíven keresztül érkező Lélek sugallatairól és érzéseiről már nem is beszélve. Továbbá a Plútóhoz tartozik énünk/lelkünk rejtett oldala is, amivel nem szívesen kapcsolódunk. Az emberek bármire képesek, csak hogy ne kelljen mag-ukkal lenniük (és ebben bravúrosan asszisztál a külvilág is a gerjesztett vágyakkal, hogy fel ne ismerd az igaz vágyaidat, melyről Ládonyi János kolléga írt nemrég), mert az kényelmetlen. Amíg kívül él, addig nem szükséges magával foglalkozni. Egy utazási korlátozás (Szati), egy karantén esetén nem nagyon marad más választás. Persze mutogatni akkor is kényelmesebb kifelé, mint belül keresni az okokat és meglátni a folyamatok mögötti mélyebb, rejtett tartalmat (Plútó). Amit tudatosan belül nem él meg az emberiség, azt a tudattalanjából törvényszerűen megteremti és létrehozza, manifesztálja projekcióként. A karmatengely jelenleg még a Rák-Bak tengelyen halad, ahol a Rák az otthon, de nemcsak a külső otthon, hanem a belső lelki otthon is és a család, a Bakhoz pedig a rend és korlátok is kapcsolódnak. Másfél évig tartózkodik 1-1 jegyben, amely alatt a hozzá kapcsolt analógiák előtérbe kerülnek, s mivel másképp nem volt rá hajlandó az emberiség megvalósítani, ezért a Kozmikus Rend kikényszeríti azzal, hogy kénytelen legyen otthon maradni a családdal és a lelkével, a belső otthonnal foglalkozzon.
Vél-etlenül (már megint ez a fránya szó) a karmatengely (mint fejlődési irányunkat jelző mutató) Leszálló Holdcsomó része akkor érte el a Kígyótartóval összefonódó Kígyó Farka csillagképet és a Tejutat, amikor Kínában elkezdődött a járvány. A Kígyó Farka a Tejút felső hasadékába hatol, azaz itt jöhet létre a Fény nemzése. Az emberiség jelen állapotában még a tudattalanjából teremt (hasadék, barlang = tudattalan), ennél fogva ez a fényábra mutatja azt is, hogy tudattalanul mit teremtünk. A Kígyó Farka is az ösztönös működésekről szól, mint a Leszálló Holdcsomó másik neve, a Sárkányfarok is. A sárkány pedig a mesebeli hős által (azaz mi magunk egyénileg és kollektívan) legyőzendő félelmeink. Minél magasabbra emelkedik a tudatosságunk, itt a polaritás világában törvényszerűen annál nagyobbra nőnek a lehúzó ellenerők is. Ezért küzdött Neo (jelentése új ember) a Mátrixban tudatosságának emelkedésével és önvalójára való ráébredésével egyre több és több Smith ügynökkel. Innen nézve akár kontraindikátornak is tekinthető a jelenlegi horror-cunami, ami ömlik a médiából, hogy elkaptuk a fonalat és jó irányba haladunk. A Tejút a körforgásból való kiemelkedés lehetőségét hordozza, amikor meghaladva önmagunkat kiszállhatunk a folyton folyvást ismétlődő mintákból, mert már megtanultuk azt, amire tanítani volt hivatott. Vajon meglátjuk benne a tanítást? Vagy megyünk még 1, 10, 100, 1000 kört? A Kígyótartó, mint beavató és gyógyító minőség itt tartja egyik kezében a Kígyó Farkát, mellyel nemcsak uralni, de irányítani is képes zsigeri, ösztönös működését és félelmeit, mert megismerte azokat, integrálta tudattalan tartalmait, s ezáltal valódi Fényt képes vele nemzeni. S nem mellesleg a kézben tartott és uralt fél-elem már egész-ség is lehet. A Leszálló Holdcsomó ezekben a hetekben találkozik a Pholus nevű kentaurral, melynek jelentéstartalma így írható le: „a küszöbön álló és szükséges átalakulás beharangozója egy ködszerűen, megfoghatatlan módon kezdődő esemény, amely hirtelen felgyorsul, majd konkrét formát ölt. A folyamat olyan, mintha egy palackba zárt szellem szabadulna ki, semmi sem állíthatja meg. Szerepet játszhat a felsőbb dimenziók megértésében és az átalakulásban. Ajtót nyit a végtelenre, és nem engedi, hogy a dolgok továbbra is a tudatalattiban rejtőzzenek el. Ártatlannak, jelentéktelennek tűnő döntések és tettek eszkalálódnak hatalmas vulkánkitöréssé, amely elsodor mindent, de a pusztítás után szerencsére termékeny vulkáni hamu marad a talajon, amin kisarjadhat az új élet.” – Griga Zsuzsanna
Felismerhető? A jó hír az, hogy a kentaurok közül 2 volt pozitív figura és ő az egyik. Pozitív jelentésében „bölcs, tudatosan fejleszti magát, és gyakran jelzi azt, hogy képes a környezetén felülemelkedni és többé válni”.
Ezért nem mindegy, hogy akinek volt kitartása és türelme idáig végig olvasni, az mit kezd az információval és az „ERŐ kontra erő” (dr. David R. Hawkins) elve alapján van-e benne akarat (Mars) ellensúlyozni pl. az Óperenciás tengeren túl Corona sörről lemondók színvonalát. Merthogy, miután a Mars végig aktiválta a Jupitert, Plútót és Szatit, a Felszálló Holdcsomó, mint Sárkányfarok el fogja érni a Kígyótartónak a Kígyó Farkát tartó kezét. És jó eséllyel fog össze vissza tekergőzni és csapkodni a karmikus múltból hozott minták félelmeitől vezérelve. És nem mindegy, hogy kezünkbe tudjuk-e ragadni és irányítani tudjuk-e vele teremtésünket, vagy maga alá gyűr bennünket. A Kígyótartó az istenek útját az égig érő ég-ígérő fát őrző egyik beavató minőség. Tessék-lássék: itt van a lehetőség. A Kígyótartó nemcsak beavató, de gyógyítói minőség is. Megvan még a KÉP a szájmaszkos, gumikesztyűs, beöltözött koronavírusos betegeket kezelő alakokról, mint kollektív tudatalatti üzenetről? Az emberiség tudattalanja gyógyítóért kiállt! Rémálmaink egyénileg akkor vannak, amikor már tartósan nem ismertük fel lelkünk igaz vágyait és vészcsengőként kénytelen rémálommal felrázni a tudatot, hogy ÉBRESZTŐ! Lejárt az idő, ezért ez zajlik most kollektívan: ÉBRESZTŐ! Az emberiségnek elsősorban nem a koronavírusból szükséges kigyógyulnia, hanem abból az állapotból, amibe hozta magát.
Átalakulásban vagyunk, visszavonhatatlanul lezárul egy korszak és kezdődik egy új. Nagyon nem mindegy mit teremtünk. Kedvenc példám a hernyó és pillangó esete. A hernyó sem mondhatja, hogy „fa(llo)szom a repkedő pillangóba, én inkább hernyó maradok, hogy rághassam a leveleket”. Illetve mondhatja, de attól még „k”-ra bebábozódik (krízis szakasz, amiben vagyunk) és pillangó lesz. Ő nem döntheti el, hogy pettyes vagy csíkos pillangó legyen, mert a tudatossági szintje és genetikai programja nem engedi meg. De az ember attól Ember – ha annak vallja magát – hogy szabad választással bíró lényként képes megválasztani és formálni az elé jövő jövőjét a jelenben. Rendelt ideje van!
Azért is, mert a karmatengely alig másfél hónap múlva átvált az Ikrek-Nyilas tengelyre, ahol az összefogás és együttműködés kerül majd előtérbe, hamarosan abból vizsgázhatunk majd.
Jelentőségében az idei év egyik meghatározó vonulatát tekintve a 2020-as gondolatok között már említésre került egy energia, ami tavaly elkezdődött, idén folyamatosan működik és közben 3x pontosodik be.
Január 26-án: Bak-Kos 23 fok 14 ívperc
Június 14-én: Bak-Kos 24 fok 27 ívperc
December 10-én: Bak-Kos 23 fok 32 ívperc
A Bak Plútó és Kos Eris teremtő táncáról (kvadrát) lesz szó.
A szemfülesek rögtön észreveszik hogy alig egy hangya****nyira – ún. orbiszon belül – van a Bak 22 fok 46 ívpercén év elején bepontosodott Szaturnusz-Plútó találkozónak a zodiákus körén „beégett” pontjától, ezáltal pedig kapcsolatban lehetnek az akkori ill. annak analógia láncolatába hozható eseményekkel (is).
Az egyik szereplőt Hádészt/Plútót, az Alvilág Urát már jól ismerjük.
A másikról is tettem már többször említést, de most érkezett el az ideje részletesebb bemutatásának. Erisz a görög mitológiában a viszály, békétlenség, elégedetlenség és rivalizálás istennője volt, Harmónia ellentéte. Rendszerint Árésszal a háború istenével járt-kelt, hogy ahol ő viszályt és ellenségeskedést szított, ott Árész háborúzhatott. A legismertebb mítoszban Thétisz tengeristennő esküvőjére nem hívták meg (nehogy viszályt szítson => negligálás/tagadás Plútó analógia), ám bosszúból egy arany almát gurított az ünneplő sokaságba a „legszebbnek” felirattal. Afrodité a szerelem istennője, Héra az istenek atyjának hitvese, az ég királynője és Pallasz Athéné a női bölcsesség istennője egyaránt magának követelte. Mivel a 3 szépség nem tudott megegyezni ki a legszebb, ezért a választást Párisz trójai királyfira bízták, miközben mindegyik próbálta megvesztegetni őt különféle ígéretekkel. Az ifjú végül a szerelem istennőjének ítélte az aranyalmát, mivel ő a világ legszebb asszonyának szerelmét ígérte neki. Ő azonban már Meneláosz spártai király felesége volt. Mivel Afrodité mesterkedésének földi halandó nem nagyon tud ellenállni, így Párisz spártai vendégeskedése után a király távollétében Helenét megszöktetve magával vitte Trójába. Meneláosz hazatértével hitvesének hűlt helyét találván Erisz mesterterve megpecsételtetett, ami a 10 éven át tartó Trójai háborúhoz, majd a város pusztulásához vezetett. Erisz jelen sem volt az eseményen, mert negligálták, lényegében mégis ő irányította a folyamatot. Nélkülözött, száműzött, megtagadott szereplőként ő gyújtotta meg a kanócot, ő pöckölte meg a sorozatban az első dominót, ő indította be a folyamatot. Pedig ott sem volt. Ott sem volt? Nem akarták, hogy ott legyen. Emlékeztet valamire? Tudatos és tudattalan játéka? Amit tudatosan nem akarunk megélni, amivel nem óhajtunk szembe-sülni, az attól még jelen van és irányítja az eseményeket. Akkor is ha félre toljuk, ha a szőnyeg alá söpörjük, ha Hádész Alvilági birodalmába száműzzük.
2003-ban a csillagászok felfedeztek egy égitestet, aminek kezdetben szokás szerint betű/szám kódot adtak, de tudták hogy nagyobb a Plútónál. S ha nagyobb, akkor elvileg neki is bolygó státuszt illene adni. Ekkor azonban már sorra záporoztak a felfedezések Naprendszerünk külső peremén lévő térség (Kuiper-öv, Szórt-korong, Oort-felhő) objektumairől és attól tartottak, hogy ha mindegyiket bolygónak tekintik, akkor hamarosan kezelhetetlen lesz a helyzet. Ezért 2006-ban a legkisebb bolygót – Plútót – lefokozták törpebolygónak, és onnantól az újonnan felfedezett égitestek nem is kaptak többé bolygó státuszt. Ezzel együtt az újonnan érkezőt elnevezték a görög mitológia alapján Erisnek, aki borította a status quot a csillagászatban. De nem az asztrológiában, ahol jelentőségét nem érte csorba, s valószínűleg bármelyik csillagász újragondolná lefokozását egy „finom” Plútói tranzit idején. Akik úgy gondolják, hogy nem érdemes a hagyományos asztrológiai bolygókon kívül másokkal foglalkozni azoknak érdemes figyelembe venni, hogy az Uránusz, Neptunusz, Plútó felfedezése után is voltak sokan, akik úgy vélték, hogy elég csak a 7 ősbolygót figyelni (és volt, amikor úgy gondoltuk, hogy a Föld lapos). A felfedezésükkel azokat tudatunkba emelve azonban már nem kiszolgáltatottak vagyunk hatásukra, hanem mi magunk is működtethetjük azokat tudatosan.
Szóval idén a „lefokozott” és a status quot borító égitest birkózik egymással az égbolton. Egy közelmúltbéli mindenki által ismert példán keresztül igazán jól látszik a működés. Van egy állam, melynek lobogóján 50 csillag virít, mégis FÉNYesnek sok esetben csak nagy jóindulattal nevezhető csillagokat/sztárokat adott a világnak, s mely állam a szabadság és demokrácia 1. számú exportőrének hirdeti magát a világon, miközben 240 éves történelméből 223 évben háborút vívott más országokkal szerte a bolygón vagy saját magával és elkövette a történelem legnagyobb népirtását az őslakosok kiirtásával és kultúrájuk lerombolásával, majd a maradékot a szabadság földjén (The Land of Free) koncentrációs táborokba zárta, melyet ők rezervátumoknak hívtak, s mely holokausztról következetesen elfelejt megemlékezni. Tulajdonképpen kivel van baja? Kivel van viszályban? Kivel van békétlenségben? Kivel elégedetlen? (Érisz) Nemrég pedig érdekeit gengszter/maffia (Plútó) módszerekkel érvényesítette egy olyan állam magas rangú vezetőjével szemben mely állam az elmúlt 800 évben nem támadott meg senkit, csak védekezett. Az egyik állam több ezer éves ősi kultúrával rendelkezik és hazája a zoroasztrizmusnak, a világ egyik legrégebbi vallásának, mely mostanra visszaszorult, de kis híján világvallás lett, mivel annak idején a Római Birodalomban a kereszténység és zoroasztrizmus – mint 2 legelterjedtebb irány – közül választottak államvallást. A másik állam 240 éve exportálja a „demokráciát” (?) és ideológiáját a világba, az utóbbi évtizedekben víziókkal tele dobozokon keresztül programozva az elmét az emberekben, hogy mi a jó és mi nem, ki a gonosz és ki a jótündér, valamint démonizálja és szankciókkal bünteti azt, aki rámutat saját Árnyékára (Plútó) és nevén meri nevezni azt, majd cowboyként pofozza le a világ bármely pontján. Az egyiket atombomba kifejlesztésével vádolják, a másik az egyetlen a(z elismert) történelemben, amelyik ténylegesen bevetette azt százezrek pusztulását okozva vele. Az egyik nemzetközileg elismerten betartott egy megállapodást, a másik egyoldalúan felmondta azt. Az év eleji ominózus eset után eme szuperhatalom nyíltan deklarálta ország-világ előtt, hogy az ELRETTENTÉS politikáját követi, melynek fényében érdemes megismerkedni a terrorizmus definíciójával: „A terrorizmus az erőszak alkalmazásának vagy az azzal való fenyegetésnek olyan stratégiája, mely félelemkeltés révén meghatározott politikai, ideológiai vagy vallási célokat szándékozik kikényszeríteni.” A szóban forgó esemény és annak folytatása ékes példája annak, amikor kibújik a szög a zsákból és az is észreveheti a tényállást, akinek korábban nem szúrt szemet az a sötét alak, amelyik hogyhogynem ugyanúgy mozog a falon, mint a másik, amelyik kitakarja előtte a fényt. Mostanra annyira nyilvánvalóvá vált, hogy nem szükséges hozzá pszichológus a diagnózis felállításához: saját belső békétlenségét vetíti ki másra árnyékként, hogy ellene harcoljon. Az Eris-Plútó játék olyan, mint amikor az eke szántáskor kiforgatja a földet és láthatóvá válnak benne a giliszták és lárvák. Arcunkba tolja azt, amit nem akarunk látni. Borítja azt a status quot, amit tagadunk és rejtegetünk. Leginkább saját magunk elől, hogy megőrizzük az idealizált képet. Mutattam rá egy kollektív példát. De ha olyat játszunk egyénileg, hogy tegye fel a kezét, akinek nincs ilyenje, akkor annak marad csak lent a keze, aki még a tagadás állapotában van. És Elisabeth Kübler-Ross óta tudjuk, hogy a tagadás a 2. fázisa az egó biztonsági zónájából való kilépésnek (1. bénultság, 2. tagadás, 3. düh, 4. alkudozás, 5. depresszió, 6. próbálgatás, 7. elfogadás). Az egó biztonsági zónájából való kilépés pedig valójában a Szaturnusz-Plútó találkozója, ahol a határainkat feszegeti a felszín alá tuszakolt sokminden. Ami nem ment szelíden, majd megy drasztikusan. Ami nem ment magunktól, majd megy külső kényszerből. De a Plútó-Eris kvadráthoz hozzátartozik a tabuk megpiszkálása is.
Érisz az az archetípus, amelyik felkavarja a poshadt állóvizet, kizökkenti a szekeret a régi kerékvágásból és borítja a status quot, amikor egy megrekedt élethelyzetből magunktól nem mozdulunk. Felráz. A Plútóval kombinálva nem jóreggeltet fülünkbe sustorogva ébresztget, hanem kiráz az ágyból úgy, hogy a padlón találjuk magunkat. Azért, hogy a sorsfordító erőnkkel élve radikális változtatást tegyünk, mert már nem folytathatóak tovább a dolgok úgy, mint eddig. Látni ilyet a világban? És a környezetünkben? Mivel mindkettő transzcendens égitest, így elsősorban kollektív folyamatokat jelölnek. A Plútóhoz kapcsolódik alacsony szinten a rejtett hatalom és a manipuláció is. Erisszel kapcsolódva pozitív esetben ráébredhetünk arra, hogy életünkben hol és miben engedtük meg, hogy manipuláljanak bennünket saját hárításunknak köszönhetően. Fontos ráébredni hol kerülünk viszályba, békétlenségbe, elégedetlenségbe magunkkal, környezetünkkel vagy kollektívan. Legyünk éberek és vegyük észre a viszály szítását és ne engedjük belerángatni magunkat. A viszály és békétlenség mindig belül keletkezik és onnan terjed kifelé. Ám hiába nyomkodnak rajtunk gombokat, ha nincsenek behuzalozva sehova. Emlékezzünk rá, hogy Erisz ellentéte Harmónia. Harmóniában az ellentétek feloldódnak, mert a középpontunkból észrevesszük, hogy azok csak látszólagosak, így nincs min háborogni. Különösen fontos lesz ez az év 2. felében, amikor Mars/Árész a Kos jegyében saját otthonában fogja oda-vissza körbetáncolni Eriszt, miközben teremtő aspektusba kerülnek a Bak jegyében haladó Jupiterrel, Szaturnusszal és Plútóval. Rajtunk múlik mit teremtünk belőle és mi kerül projekcióként a vetítő vászonra, megelevenedik-e Árész és Érisz mitológiája, vagy tudatunkra ébredve felül kerekedünk rajta és magasabb szinten működtetve erőt véve magunkon radikálisan új irányt veszünk itt a Föld nevű bolygón. Mi lenne, ha felnőtt Páriszként felismernénk Érisz mesterkedését és nem mennénk bele a játszmába, hanem bölcsen felosztanánk az almát a 3 istennő között. Mi lenne ha nem hagynánk manipulálni és kijátszani magunkat egyik erő által a másik javára, hanem ráébrednénk, hogy mindegyik archetípus bennünk él és mindegyiknek szükséges megadni a tiszteletet és engednénk betölteni a helyét? Mi lenne, ha felismernénk, hogy amit kitaszítunk az a háttérből manipulál bennünket, ezért inkább érdemes „meghívni az esküvőre Ériszt”, azaz integrálni a nem tetsző dolgainkat, hogy béke legyen kívül-belül. Mi lenne, ha megosztottság és rivalizálás helyett összefognánk és együttműködnénk? Ha a Káin és Ábel testvérisége helyett a Hunor és Magor mintáját működtetnénk ha már egyszer májusban a Holdcsomók az Ikrek-Nyilas tengelyre váltanak? De ez majd egy másik gondolatmenet lesz, amikor odaérünk…
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNemAdatvédelmi irányelvek
