Ebben a bejegyzésben nem annyira a Szaturnusz-Plútó tényleges találkozójának hatásairól kívánok írni, mivel az elmúlt évben bőven esett már szó róla mindenhol, s ami többek között az alábbiakról szól. Nagyon egyszerűen a Plútó lebontja az anyagot (maghasadás) miközben elképesztő energia szabadul fel, a Szaturnusz pedig az életünket alkotó szerkezetek és struktúrák. Mindezek fényében elkerülhetetlen és visszafordíthatatlan mélyreható változ(tat)ások, már működésképtelenné vált dolgok teljes lebontása és újraalapozása (system reboot), eltemetett/elfojtott/megtagadott minták és minőségek felszínre kerülése a megélés érdekében, szembe-sülés az árnyékkal és a piszkos munka elvégzése, további fejlődésünket akadályozó és/vagy méltatlan minták és minőségek letétele, félelmeink és szorongásaink valamint kényelmi komfort zónánk meghaladása. Ami közös bennük, hogy minden esetben egy magasabb, méltóbb, megváltottabb minőség érdekében történik. Akkor is, ha a folyamat közben éppen a pofozógéppel találkozunk, mert a térképről letérve tapasztalatszerző úton jártunk eddig, és akkor is, ha a folyamat külső kényszer hatására történik (mert magunktól nem voltunk hajlandóak rá és kiprojektáltuk a külvilágba). Mert magas szinten a Szaturnusz az isteni minőség, a Plútó pedig az elrejtett még fel nem tárt kincseink és képességeink jelölője.
Sokkal inkább az eddigiek kiegészítéseként az ominózus találkozó körülményeit szeretném bemutatni, ami egy tökéletesen megkomponált darab a maga nemében, s részben ezért tettem 5 csillagot a címbe.
Részben pedig azért, mert valójában a földi játszótérről nézve nem is csak 2, hanem 5 égitest pontos találkozójáról van szó (lásd képek), ami nagyon ritka jelenség. Ha valaki látott már (netán használt is) tekerő gombos széfet, akkor tudja, hogy a forgózárat pontosan annyiszor és pontosan ott és akkor meg-megállva szükséges elforgatni, ahányszor és amikor az elő van írva, hogy a zárban lévő cilinderek hajszálpontosan illeszkedjenek, különben nem nyílik ki. Ez lesz most fent az égen január 10-13 között és lent a Földön bennünk és körülöttünk, ami létrehozhat egy kompressziós (Szaturnusz) áttörést (Plútó) egyénileg és kollektívan egyaránt, melyben a Küszöb Őrének és az Alvilág Urának találkozója új fejezetet nyithat.
A két nehézsúlyú főszereplő mellett a Nap, a Merkúr és a Ceres alkotnak egy csapatot, melyek úgy láthatóak ekkor az égbolton, mintha a kozmikus óra kerekén egy vonalban álló 5 bolygó egy kulcs lenne egy új korszakhoz egy új tudatossághoz, melynek megnyitásához a kódot, a számzárat adják.
A Nap mint tudatos, cselekvő, kiteljesedésre váró énünk fényével megvilágítja az árnyakat, s figyelmünk fókuszpontjába helyezi azokat. „Lehetetlen fájdalom nélkül eljutni a tudatosságig. Az emberek bármit megtesznek, a legabszurdabb dolgokat is, hogy elkerüljék a saját lelkükkel való szembenézést …. nem attól világosodik meg valaki, hogy fénylő figurákat képzel el, hanem attól, hogy szembenéz az árnyékkal.” – Carl Gustav Jung Mindenkiben egyénileg is vannak ilyenek, kollektívan az egész emberiség jelentős része pedig még mindig egy elmeprogramozott kollektív hipnotikus transzban él egy sor dolog tagadásával együtt amiből itt az ideje felébredni.
A Merkúr az elme, a gondolkodás, ahogyan vélekedünk a dolgokról, a megértés és megértetés, valamint a beavatás őselve. A szív és lélek eddig is tudta merre van az arra, s ha mégsem tettük, az leginkább az elménknek volt „köszönhető” (és programozásának), a gondolkodásunknak, a vélekedésünknek, mert nem véltük, hogy az lehet az előre vivő megoldás és inkább félelmeinkre építve kitaláltunk bármit, hogy igazoljuk elménk döntését. Kitűnő alkalom nyílik most az önkorlátozó gondolkodás és vélekedés meghaladására.
A kvintett talán legkevésbé ismert szereplőjéről kicsit bővebben: Ceres az 1801-ben elsőként felfedezett aszteroida (később törpebolygó státuszt kapott) nevét a római Ceres istennőről kapta, melynek görög megfelelője Demeter, a termékenység, táplálás (és táplálkozás), gondoskodás és anyaság istennője. A termés, gabona és mezőgazdaság istennőjének római nevét több nyelven őrzi a gabona elnevezése: cereal, cereale. Kapcsolódik hozzá a Föld(anya), annak tápláló, gondoskodó aspektusa és a környezetvédelem is. Demeter (Ceres) kapcsolata fivérével Hádésszal (Plútó) nem volt éppen zavartalan miután Hádész elrabolta Kóré nevű lányát, akivel anya és lánya szoros szimbiózisban élt, majd az Alvilág Úrnőjévé téve megkapta Perszephoné nevét. Kóré a még öntudatlan lányt jelképezi, Perszephoné pedig az alvilági beavatás után annak úrnőjeként már a tudatos és tudattalan tartalmakat kézben tartó és irányító istennő. Lányától megfosztva bánatában Demeter pusztulással sújtotta a földet, mert „sztrájkolása” miatt nem hoztak termést a növények, s így az embereknek nem volt miből áldozatot bemutatni az isteneknek. Ez már az olimposziakat is zavarta, ezért lépett közbe Zeusz (Jupiter), hogy testvérei között elsimítsa a konfliktust és küldte Hermészt (Merkúr) az Alvilágba Hádésznak (Plútó) vitt ajánlatával, s született az egyezség, hogy Demeter lánya minden évben 9 hónapig az anyjával lehet (tavasz-nyár-ősz, amikor nőnek a növények, termőre fordulnak és betakarítjuk őket), 3 hónapig pedig férjével az alvilágban él (tél, amikor nincs termés). A mitikus történet 3 szereplője (Ceres, Plútó, Merkúr) találkozása most hozhat fejleményeket a Földanyával és annak pusztulásával/pusztításával, ill. környezetvédelemmel összefüggésben különös tekintettel arra, hogy Ceres új ciklust kezd mind a Plútóval, mind közös mitológiai apjukkal Kronosszal (Szaturnusszal), aki többi testvérével együtt lenyelte őket, majd végül Zeusz (Jupiter az Igazság) szabadította ki őket. Gondolok itt akár arra, hogy a most induló ciklusban az Igazság (Jupiter) áttörheti a hatalom (Plútó) által közvetített (Merkúr) mainstream propagandát a klímaváltozás valós okait és hátterét tekintve, vagy a génmanipulált élelmiszerekkel és mezőgazdasággal kapcsolatos fejleményekre (pl.: Bayer-Monsanto esete a folyamatban lévő perekkel). Megnyilvánulhat az anyaság (Ceres), mint preferált érték újra előtérbe kerülése nemcsak hazánkban, hanem a hatalom (Plútó) által irányított nemzetközi szinten is, lásd az ENSZ nőjogi szervezetének karácsonyi üzenetét („Az anyaság egy büntetés”), ami a konzervatív családi értékekkel (Rák-Bak Holdcsomó-tengely) szembemenő hagyományos férfi-nő szerepeket ignoráló és nemeket nemtelenítő törekvések eklatáns példája. De mivel a Szati-Plútó duó amúgy is kapcsolatba hozható természeti csapásokkal, így előtérbe kerülhet, hogy a közvélekedéssel szemben nem nekünk kell megmenteni a Földanyát, hanem minket kell megmenteni a Földanya „haragjától”, azaz az emberi felelőtlenség (Bak és Szaturnusz alacsony szintje) következményeitől.
Már csak azért is, mivel január 10-én egy hazánkból is látható Holdfogyatkozással kezdődik az ominózus találkozó, ami bár nem lesz teljes fogyatkozás (csak félárnyékos), de éppen elég ahhoz, hogy a Rák Hold a vele szemben Bakban lévő 5 égitesttel szembe kerülve beaktiválja a csoportot, s mivel a fogyatkozások amúgy is elősegítik a földrengések és vulkanikus tevékenységek (Szati-Plútó) fokozódását, így akár ilyen híreket is hallhatunk az ún. tűzgyűrű zónájából. A Hold csak beindítja a folyamatot, de a földrengésszerű változások nem elsősorban fizikai, mint inkább szimbolikus módon nyilvánulhatnak meg a már 1 éve kibontakozó és sokszor sok helyen részletezett témákban (az utóbbi napokban kiélesedő nemzetközi helyzet tökéletes leképeződése a folyamatnak – sajnos alacsony szinten). Holdfogyatkozáskor a Föld eltakarja a Nap fényét a Hold elől, azaz a Hold, s szimbolikusan a lélek árnyékba borul a túlzottan anyagias világot szimbolizáló Föld hatására, illetve ennek a folyamatnak a jelei és következményei válhatnak nyilvánvalóvá.
Szintén január 10-én lesz pontos (kazimi) a Nap és Merkúr találkozója, ami által tisztán ráláthatunk helyzetünkre, elménkkel is megértve azokat a dolgokat, melyeket igyekeztünk jó ideje elnyomni, tagadni – ha volt ilyen. Nagyobb eséllyel érthetjük meg a szinkronisztikus eseményeket vagy vélhetjük felfedezni, hogy a látszólagos vél-etlenként megnyilvánuló nem vélt dolgok a fátyol mögött a láthatatlanban ok-okozatilag mégis összefüggenek, mivel Nap és Merkúr olyan kapcsolatban lesz a magasabb szellemiség, a tudattágítás és bevillanó felismerések bolygójával (Uránusz), ami a sors kézzel foghatóvá tételét segíti (bi-szeptil).
Január 11-én innen Gaiaról szemlélve a csillagos eget 5 hónapnyi látszólagos hátrálás után egyszerre indul előre az Uránusz és az Eris, mely által a retrográd hónapok alatt befelé ható és halmozódó energiák végül kipattannak, hogy immáron kívül is megnyilvánuljanak. Mindkettő kapcsolatba hozható szükségszerű és radikális változ(tat)ásokkal, ami tovább fokozza a „tűzijátékot”.
Január 12-én este 6 óra körül pontosodik be a Nagy Találkozás, amiről 2019-2020 nagyrészt szól(t).
Január 13-án a Nap halad át rajtuk, melynek révén a délutáni órákban mindössze 8 ívpercen belül lesz a Nap-Ceres-Szaturnusz-Plútó, melynek erő és energia koncentrációja ha nem is példa nélküli, de igen-igen ritka.
Ha ez így mind egyszerre nem lenne elég, akkor az asztrológusokat világszerte lázban tartó eseményre az extra (a játékosok ismeretében némi perverzióval az ínyenc hab a tortára) még csak most következik.Az 5 teremtő erő eközben külön-külön és együtt is végig erőpróbáló és teremtő kapcsolatban lesz az Erisszel a drasztikusan megváltozó körülmények törpe bolygójával, amely jellemzően felkavarja a poshadt állóvizet, kizökkenti a szekeret a régi kerékvágásából és borítja a status quot – ahol szükséges. Hogy hol? Ott, ahol eddig nem a magasabb vezettetést, nem a leszületés előtt magasabb tudatszinten eltervezett bejárandó utat követték, ahol eltértek az ősi szakrális értékektől, az emberi létezés alapjait képező elvektől. Miért? Mert az 5 őselv egy 165 fokos fényszöggel kapcsolódik a Felszálló Holdcsomóhoz, a választott sorsfeladathoz. Ez a kapcsolódás magas szinten megélve eltántoríthatatlan eltökéltséget és kitartást adhat a céljaink követéséhez, alacsony szinten pedig a „nincs mese meg kell tenni” kényszerességét hordozza. És ha valahol van létjogosultsága a kelletlen „kell” kifejezésnek a 00-ás helységen kívül, akkor ebben a kapcsolódásban van. A Holdcsomók még mindig a Rák-Bak tengelyen vannak, ami a szakrális értékekre helyezi a hangsúlyt, benne az ősök, a nemzet, a haza tiszteletére és a hagyományos apa-anya alapú családmodellre (a szülő1-szülő2 alapúval szemben), amit a tengellyel együtt látható Jupiter is hangsúlyoz, mert amerre jár, azt megnöveli, felnagyítja, felfokozza, feltekeri rajta a hangerőt.Közben a Nyilas Mars, mint aktivátor már teremtő feszültségbe kerül a kvintettel, majd a következő napokban sorra „végigpöcköli” a szereplőket a színpadon mozgásba hozva a folyamatokat, ill. másik hasonlattal most ő a meggyújtott kanóc vagy detonátor a robbanásveszélyes kombinációban. Vannak kollektív folyamatok, melyekre egyéni szinten ráhatásunk vajmi kevés van. Arra azonban, hogy egyéni életünkben mit hogyan teszünk, min változtatunk, vagy mivel járulunk hozzá a nagy közös egészhez, arra túlzás nélkül mondható, hogy ebben az életben vissza nem térő lehetőség adatik. Mert egy átlagos élethosszon max. 2 alkalommal élünk meg Szaturnusz-Plútó találkozót, ennyire komplex összjátékban viszont biztosan csak egyszer. Ennél fogva egyéni szinten meglépni dolgokat vissza nem térő lehetőség.
Fontos, hogy a fenti 4 kiemelt nap nem jelenti azt, hogy feltétlenül ebben az időszakban történik valami az életünkben, mivel ez egy folyamat és annak a csúcspontja, melynek volt egy kb. 1 éves előjátéka és lesz egy ugyanilyen hosszú levezetése. Van aki már meglépett dolgokat, van akinek még hátravan, és van, akinek talán nem is szükséges – ez egyénileg változó. Kollektív szinten is érvényes, hogy az ún. „krízis-pontot” elérve várhatóan megfelelő idő elteltével válnak láthatóvá azok a jelek és történések, amelyek a változást és annak irányát mutatják. Az azonban biztos, hogy ritka alkalom van a kezünkben döntéseinkkel, választásainkkal mind egyénileg, mind kollektívan megváltoztatni jelenünkben az elénk jövő jövőt. A fentiek mindenkire hatással vannak, de elsősorban azok érezhetik, akiknek vannak állásaik a jegyek 22-24. fokain.
2019 a másképp látás éveként (Tarot XII – Akasztott Ember) a kényszerhelyzetből való tanulás, szemléletmód- és nézőpont váltás jegyében telt, ami felkészülés volt 2020-ra, melyben a XX-as Ítélet lapja és általa Isten akarata duplán jelenik meg. „Azért, mert ami Neked a legjobb, az nem biztos, hogy emberi egód számára is a legjobbat jelenti. A lélek a legjobbra vágyik, de ez a legjobb, mindig harmóniában van azzal a sorssal, amit meg kell élni. Ehhez el kell fogadnod, hogy nem az emberi éned a főnök a fizikai világodban sem. Engedd, hogy a Lelked vezessen kint, fentről pedig a legnagyobb hatalom irányítson” – Lekszikov Attila
A kártya szimbólumai között megjelenik a feltámadás és megváltás, amikor az eddig eltemetett, elnyomott, megtagadott, elfojtott dolgok kiszabadulnak, amikor az igaz és magasztos minőségek kiemelkednek a sötétből. Éppen ezért hívják az Újjászületés lapjának is, mint új kezdet. Ám mivel nincs feltámadás halál nélkül, ezért ehhez előbb valaminek végérvényesen le kell zárulnia, meg kell halnia – a méltatlannak.
Mindez már önmagában is jelez párhuzamot az analógiák szintjén a Szaturnusz-Plútó együttállással, ami egész 2020-ra rányomja bélyegét. Azért is, mert a polgári Újév képletében is meghatározó, és azért is, mert egész évben még hatótávolságon belül mozog a 2 energia. Valódi korszakváltásban vagyunk, amikor sok szempontból már nem működhetnek, nem működtethetőek a dolgok úgy, ahogyan eddig.Ám nem szükséges sem a kártyát, sem a csillagokat ismerni ahhoz, hogy lássuk ciklusváltásban (=korszakváltásban) vagyunk, ha ránézünk arra a képre, ami azt mutatja hány ciklus kezdődik/záródik le 2020-ban. Akinek jó a szeme 13 ciklusváltást számolhat meg 2020-ra úgy, hogy egyébként évente átlagosan 1 szokott lenni… (!) … Ne feledjük, hogy az égitestek saját teremtő erőinket szimbolizálják, amivel élünk, vagy visszaélünk, de teremtéseink mindenképpen visszahatnak ránk, így „amint fent úgy lent” a ciklus/korszak váltások bennünk (is) zajlanak, ami kivetül a külvilágban megtapasztaltakra. Nyilván a 13-ban szerepelnek bolygók és fő aszteroidák (melyekkel a nyitottabb asztrológusok hajlandóak foglalkozni) közötti ciklusok is. De csak a klasszikus bolygókat tekintve is 6-ról beszélünk az átlagos 1-gyel szemben, s ezekből 3 különösen meghatározó.
1) A Szaturnusz-Plútó találkozóról már rengeteg szó volt és még lesz is, mivel 34-37 éves ciklusok kezdetét jelöli ki.
2) A 2 sorsbolygó (Jupiter-Szaturnusz) 20 éves ciklusai legalább ennyire meghatározóak kollektív szinteken a lehetőségek és korlátok, valamint az egyensúly különféle megélésében. Míg az előző ciklus föld jegyben kezdődve a fizikai megtapasztalásokra nyitott új korszakot, addig a 2020-as (egybeesik majd a téli napfordulóval) a levegős Vízöntő 1. fokán a gondolkodásra és eszmékre nyit új teret.
3) A Jupiter-Plútó 12-13 éves ciklusai szólhatnak többek között rejtegetett igazságok kiderüléséről vagy nyilvánosságra hozataláról vagy a jog és hatalom kapcsolatáról. Mindhárom kapcsolódásnak vannak társadalmi, gazdasági, politikai, hatalmi megnyilvánulásai.
Utoljára Szaturnusz-Plútó találkozó a Bak jegyében 1518-ban volt, olyan pedig, amikor a Jupiter-Szaturnusz-Plútó egyszerre volt a Bakban utoljára 1284-1285-ben. Ha visszaemlékezünk milyen események zajlottak akkoriban ezen bolygók jelentései szerint, utalást kaphatunk arra milyen fajsúlyú és jellegű fejlemények várhatóak. Az előbbi a reformáció ideje, amikor a katolikus egyházból elkezdenek kiválni a protestánsok. Ezzel a nyugati katolikus egyház közel 500 éves addig megkérdőjelezhetetlennek hitt hatalma ingott meg, a Római Birodalomban államvallássá tett kereszténység (391) pedig a kelet-nyugati szakadás (1054) mellett bő 1100 éves fennállásának 2. legjelentősebb válságát élte meg, majd a középkori tudatosság szintjén elindultak a vallásháborúk. A másik időszakra tehető egy kevésbé látványos/ismert, de hasonlóan jelentős állomás, ami az ősi ezoterikus tudással élő (vagy visszaélő?) Templomosok virágkora Nyugat-Európában, akik lerakták az azóta is működő pénzügyi rendszer alapjait, miközben befolyásuk helyenként az államok fölé emelkedik, s maga IV. Fülöp francia király is nemcsak adósukká vált, de hatalmát veszélyeztetve érezvén elvezetett oda, hogy a pápát felkérve vetett később véget nyílt tevékenységüknek, s kényszerültek később azok titkos társaságokba szerveződni.
Fentiekből látszik, hogy mindkét történetben megjelenik a regnáló hatalom (egyházi vagy világi) struktúráinak és rendszereinek megingása, majd később az abból eredő következmények társadalmi, politikai, gazdasági, egyházi vonatkozásban és kijelenthető, hogy más lett a világ utána. Nyilván a folyamatok kibontakozása több időt vett igénybe és utólag visszatekintve állapítható meg a hatásuk.2020 másik jelentős égi vetülete a Plútó-Eris teremtő aspektusa (kvadrát), amelyről itthon nem láttam még említést, pedig szóra érdemes (elő fog kerülni bővebben is, amikor majd elérkezik az ideje). 1930-as felfedezése óta a Plútót tartották a legkülső bolygónak, azt gondolván ott ér véget a mi Naprendszerünk – egészen 2003-ig, amikor felfedezték az Erist. S mivel annak mérete nagyobb a Plútóénál, így elsőre annak is bolygó státuszt illett volna adni. Viszont ekkor a csillagászok már tudták, hogy a Naprendszerünk szélén (Kuiper-öv, Szórt Korong, Oort-felhő) valószínűleg jóval több objektum vár még felfedezésre, s ha minden ilyen égitest bolygó státuszt kap, akkor gyorsan kezelhetetlen mennyiségű bolygóval lesz. Ezért 3 évvel később új „szabvány” rendszert határoztak meg a bolygók számára, és létrehozták a (szakmai körökben egyébként is kifogásolható) „törpebolygó” kategóriát, aminek köszönhetően a Plútót lefokozták (asztrológiai jelentőségét persze nem befolyásolta, s egy Plútó aspektust megélő csillagász valószínű meggondolná magát a lefokozást illetően, mert kicsi a bors, de erős). Eris pedig, a névadó Érisz görög istennőhöz híven (a név kötelez) hozta a formáját és borította az addigi status quot. Hozzá kötjük azokat a drasztikusan megváltozó körülményeket, amelyek hatására felkavarodik a poshadt állóvíz, kizökken a szekér a régi kerékvágásból és kénytelenek vagyunk a járt utat elhagyni a járatlanért. Pozitívan megélve sokszor szükség van rá, hogy változtassunk olyan szokásainkon, amelyekre magunktól nem vagyunk hajlandóak és kiprojektálva kívülről ért hatásként már kénytelenek leszünk rá. Alacsony szinten a békétlenség és viszály kapcsolódik hozzá, melynek istennője volt a görög panteonban, de ezek előbb mindig belül keletkeznek (pl. elme és lélek, fej és szív között) és kívül csak az tükröződik vissza. Vagy hozzá köthető a rivalizálás is, ami lehet pozitív vagy negatív egyaránt. Utóbbira jó példa a világi események terén az amerikai-kínai kereskedelmi háború, aminek tovagyűrűző hatása rányomta bélyegét egész 2019-re, pedig még csak éppen 3 fokos hatótávolságba érkezett a Plútó-Eris kvadrát. Kitűnő példa arra a rivalizálásra, amikor egy feltörekvő és a súlyának megfelelő teret követelő hatalom szembekerül a globális státuszát/hatalmát megtartani igyekvővel.
Szóval 2020-ban a lefokozott és többek között a hatalmat (is) jelölő Plútó fog erőpróbáló teremtő aspektusba kerülni a status quot borító Erisszel. A jelenlegi (359 éves) Plútó-Eris ciklus 1757-ben kezdődött, és annak ún. záró kvadrátját (270 fok) fogjuk élni ami mindig krízist jelöl, mivel a ciklusban addig létrehozott dolgokkal feketén-fehéren szembesülünk, mit hoztunk létre és milyen tévedésekbe botlottunk, ugyanakkor a ciklusban az utolsó reális lehetőség a kiigazítások megtételére, az újra kalibrálásra. S hogy mik történtek 1757-ben? A teljesség igénye nélkül a különféle események (angol-francia hatalmi rivalizálás) elkezdik kikövezni az utat az amerikai függetlenségi háborúhoz és vele az USA megalakulásához (mára a birodalom már túljutott zenitjén), Franciaországban a regnáló hatalom zsarnoksága és túlzott kontrollja (Tarot Uralkodó lapjának negatív aspektusa) elkezdi kikövezni az utat a forradalomhoz (érdemes pillantást vetni a mai Nyugat-Európára), német földön pedig egy híres család Mayer Amschel nevű tagja elkezdte karrierjét, aminek révén a dinasztia messze túlnőtte magát.
Említésre méltó továbbá, hogy a Mars jövőre retrográd (is) lesz, azaz földi játszóterünkről szemlélve látszólag hátrálni fog az égbolton. Ebben még önmagában semmi különös nincs, hiszen ez nála 2 évente szokásos. Azonban 2020-ban ezt saját uralmi otthonában, a Kos jegyében teszi (az év második felét itt tölti), miközben sorra erőpróbáló teremtő aspektusba kerül (Erisszel együtt) a fent emlegetett Bakban haladó Jupiterrel, Szaturnusszal és Plútóval. Az „erő” bolygó aktivátorként is működik, s általa a kardinális energia oda-vissza fogja aktiválni „koccolni” az égen a billiárdgolyók helyett a bolygókat.
Szándékosan kerülve konkrétumok említését (jóslásba nem bocsátkozom) annyi azért elmondható, hogy kollektívan és globálisan jelentős átrendeződés várható pénzügyi-gazdasági, ill. társadalmi-politikai vonatkozásban. A kulcs azonban az, hogy az eddigi folyamatok és minták többsége már nem tarthatóak fent tovább, mert a régi kifutó energetikát nem lehet átvinni az újba sem kollektívan, sem egyénileg. Az, hogy ki hogyan éli majd meg, függ az eddigi egyéni teremtésektől (és azok következményeitől), mennyire élt eddig a lelki hívásai szerint vagy mennyire nem, a tudatossági szinttől, és hogy a poharat félig üresnek, vagy félig telinek látja-e.
Az viszont biztos, hogy szükség lesz a 2020-as év redukált (2+0+2+0=4) Tarot üzenetére a IV – Uralkodó/Császár minőségére. A változásokkal teli időszakban ugyanis a saját életünk uralása (a kívülről jövő hatást ritkán választhatjuk meg, de az arra adott választ minden esetben igen), az önbizalom és stabilitás, a felmerülő problémák vállunkra vétele és megoldása, a felelősség vállalása (saját teremtéseinkért), a feladatokba való beleállás (az elkummantás helyett) kulcsfontosságúvá válik. S ha már az életünk uralásáról esett szó, mint kulcstényezőről a jövő évre nézve, akkor érdemes megemlíteni, hogy a fent említett folyamatok egyik főszereplője a Plútó lesz, mely őselvre az asztrozófiában saját sorsfordító erőnként (is) tekintünk, így kiemelt lehetőséget kapunk arra, hogy helyzetbe hozva általa tényleg változtatni tudjunk. Inkább magunktól, mint külső hatásra.
Kedden délután napnyugtakor pontosodik be a nappali és éjszakai fényadó találkozója és jön létre közismert nevén az Újhold a zodiákus körén a Nyilas jegyében, az égbolton pedig a Skorpió csillagainál.
A két fő világító részvételével egy nagy lapos háromszög látható az égbolton, melynek átlóját a Mars-Uránusz szembenállás adja. Kettőjük egymással való kiegészülésre törekvő teremtő feszültsége a korlátokból való kiszabadulásról szól. Kitörni a megszokásból, kitágítani a tudatot, megszabadulni a kötöttségektől: „I want to break free” – ahogy a Queen slágere mondja. Már kioldódóban lévő oppozíciójukat a tudatos és tudattalan énünket képviselő Nap és Hold oldja a háromszög befogóit adó 1-1 fényszöggel. A nagyobbik rengeteg alkalmazkodást követel tőlünk, mivel egymással köszönő viszonyban sem álló jegyeket és minőségeket köt össze és éppen ezért tanító jelleggel bír. A kisebbikkel kevesen foglalkoznak, mivel „gyengének” tartják, itt viszont egy konfiguráció részeként 2 irracionális minőséget (vizes Skorpiót és tüzes Nyilast) összekötve segítségképpen is értelmezhető a másik 2 feszültséggel teli mellett. A Nyilas minőség már túl van az anyag halálát megélő Skorpión és az ég felé fordulva töretlenül hisz. Még nem látja a fényt az alagút végén, de belső meggyőződésből tudja, hogy eljön (advent szó jelentése eljön). A Nyilas stációban még mindig egyre rövidülnek a nappalok és nyúlnak az éjszakák, de ebben a minőségben már tudjuk, hogy a hajnalhasadás előtt a legnagyobb a sötétség. Nem véletlen, hogy a Fény győzelmének és a Meg(változtat)ó születésének ünnepét megelőző 4 hét Advent időszaka, melyet a kerecsen ünneptől visszaszámolva éppen a mostani Újhold napját november 26-át kapjuk. 2019.11.26. dátumának Tarot-ra redukált száma 22, ami a Bolond lapja, s melynek adventi üzenetét Lekszikov Attila így fogalmazta meg: „Szabadítsd fel magadat a(z ön)korlátozó hitrendszerek alól!” És (többek között) ez van fénnyel írva a csillagos égboltra is a nagy háromszögben: azon kívül, hogy a Nyilas Újholdat uraló Jupiter (hit, hitrendszerek) fényhídja innentől már hatótávolságban van az Uránusszal (felszabadítás) egészen január elejéig, a Nyilas jegyében egymással kezet fogó Nap és Hold a tudatos és tudattalan hitrendszereinket és azok megújítását jelöli, a Bika Uránusz az anyagi világból való kiszabadulást, a Skorpió Mars pedig a lelki erőt és cselekvésre felszólítást adja hozzá. Fixált azaz rögzült ideákról van szó, mivel a Skorpió Mars a Bika Uránusszal fix jegyekben feszül egymásnak mégpedig az anyagi vs lelki stabilitás tengelyén. Pl. azt hiszed, hogy a szebb, a nagyobb, az újabb és az okosabb boldoggá tesz? Azért mert a rendszer ezt sulykolja, hogy bezárjon a fogyasztói társadalomba? Miről is szól(na) advent? Nnna… Az elcsendesedésről. A befelé (és egymás felé) fordulásról. A készülődésről a bennünk megszületni igyekvő megvált(oztat)ó erőre. Ez az erő pedig akkor áll rendelkezésünkre, amikor a lelkünkhöz, azaz isteni részünkhöz kapcsolódunk. Ezzel szemben a mai „civilizált” világ mit csinál? Vásárol és rohan miközben teljesen kívül éli meg azt, ami belül készülődne. Ezért tették a Fekete Péntek vásárlási őrületét a fekete mágusok az Advent elejére, hogy meg ne találjuk azt az Erőt. Advent nagyobbik részén (december 2-től a Nap-Antares találkozótól) a Nap már a Tejúton halad, az istenek útján, amely az égig érő ég-ígérő fa, melyen felmászva felemelkedhetünk lényünkkel a magasabb szintekre. A Mester is szétverte a jeruzsálemi templomban a kereskedők standjait és kiűzte őket isten házából. Te hagyod-e őket lelked templomában anyagi javakat cserélni, vagy lecseréled őket belső értékekre?
Az égbolton a Nap és Hold ekkor a Skorpió Acrab (másnéven Graffias) és Dschubba (másnéven Isidis) csillagainál látható, melyek egyes kategorizálások szerint annak ollói, mások szerint annak szeme és homloka. Ha az ollói felől közelítjük meg, akkor a végérvényes levágás eszköze, mellyel megszabadulhatunk a bennünket már nem szolgáló minőségektől – jelen esetben pl. a túlzottan kereskedelem orientált készülődéstől. Ha a szeme és homloka felől közelítjük meg, akkor a Skorpió szeme a lényeglátás szimbóluma, mellyel a dolgok mögé láthatunk, a felszíni látszat mögé érzékelhetünk, s ahova a tekintetünk vetül, oda irányul a figyelem, márpedig nem mindegy mit helyezünk figyelmünk homlok-terébe. A külső rohanást és elszakítást vagy a belső elcsendesedést és kapcsolódást. De bárhonnan is közelítem meg, felette a Kígyótartó Kígyó Fejét tartó keze a szellemi erők, azaz a tudat kézben tartásáról és irányításáról szól. A Kígyó Feje pedig az Északi Korona felé nyújtózik, melynek 7 csillaga nem olyan szakrális minőségeket jelöl, mint az 7-es iphone vagy az okostévé, hanem pl. a 7 erényt. A Skorpió pedig őrzi a Tejutat, melyre a teremtő erőinket jelképező bolygók, mint bennünk élő archetipikus istenségek csak az anyaghoz fűződő túlzott ragaszkodástól megszabadult lelki minőségekkel léphetnek.
Remek alkalomnak ígérkezik a mostani Advent a befelé figyelésre. És nemcsak azért mert a napnyugtakor horizont alá bukó két fényadó egyszerre világítja meg a külvilágon (és/vagy kapcsolatainkon) keresztül a bennünk öntudatlanul működő és adott esetben megvált(oztat)andó minőségeket. De azért is, mert ez az Újhold (és holdciklus) mintegy elő-zenekarként vezeti fel a közel 1 éve épülő és január közepén tetőző Szaturnusz-Plútó energiáját, melyet Karácsonykor már gyűrűs napfogyakozással egybekötött Újhold fog felkonferálni, ahol a lélek/tudattalan (Hold) eltakarja a tudatot (Nap), azaz az érzések és ösztönerők felülkerekednek a tudaton. Két és fél héttel később a Karma és az Alvilág Urának találkozója pedig önmagában is részben a nem lélek értékeiből fakadó és fejlődésünket szolgáló struktúrák és rendszerek leomlásáról szól, másrészt pedig a felszín alá rejtett, elnyomott, meg nem élt minták vulkánkitöréssel törhetik át a lefojtásra emelt falakat és korlátokat (egyénileg és rendszerszinten egyaránt). Vég nélkül lehetne sorolni mind a Mars-Uránusz, mind a Szaturnusz-Plútó negatív megtapasztalási módjait. Ám akik ezt teszik elfelejtik, hogy ezen megélések az ember saját öntudatlan teremtései többnyire abban az esetben, amikor már tartósan elszakította mag-át a Forrástól és a lelke nem talál már más módot felhívni mag-ára a tudat/szellem figyelmét. Ezt megelőzendően kiváló időszak Advent a belső kapcsolódásra és belső készülődésre megtalálni mag-unkban a megvál(toztat)ó erőt és vele Attila által megfogalmazottan felszabadítani mag-unkat mindenféle korlátozó hitrendszer alól.
Mától 3 héten át november 21-ig látszólag hátráló mozgásban halad a Merkúr az égbolton a Mérleg csillaképben, a zodiákus körön pedig Skorpió cikkelyében (27o38’ – 11o35’).
Október 11-én érte el azt a fokot, ameddig visszatolat, azaz innentől érkezhettek előzményként jelek mivel várható ténylegesen dolgunk a retrográd időszak alatt, amelyeknek átértékelése, átgondolása, tisztázása szükségessé válhat, és december 7-én éri el ismét a visszafordulás fokát, azaz eddigre érdemes a gyakorlatba ültetni a tanulságokat.
A Merkúr évente más-más elemi minőségű jegyekben tolat a retrográd időszakai alatt, melyek közül idén a víz elem (Halak-Rák-Skorpió), azaz érzelmeink kerülnek fókuszba és vele kapcsolataink (mennyiben alapulnak a tiszteleten és mennyiben a képmutatáson). Mivel 2019 a Tarot rendszerében 12-es év, azaz a nézőpontváltás és szemléletmód váltás éve, így a 3. és egyben idei utolsó retrográd Merkúr szakasz arra is rávilágíthat, mennyiben sikerült ezt megvalósítanunk az elménkkel. Mivel a 12-es kártyalapon az Akasztott Ember lábával az égben gyökerezik, feje pedig a földre lóg, így mennyiben sikerült az égből lehozni a földre a magasabb égi igazságokat. A Merkúr tolatásának díszleteként az égbolton a Mérleg csillagkép, mint isteni Mérték adja, így ebben az időszakban könnyebben érthetővé válhat, mit akar tőlünk az ég. Más megközelítésben ha eddig nem a lelkünk hívó hangja szerint éltünk, akkor feje tetejére állhat(ott) körülöttünk a világ, mivel az isteni mérték, azaz lelkünk igazsága kényszeríthet(ett) nézőpont váltásra. Amit a Merkúrnak, mint a racionális elme bolygójának ugyancsak nehéz lehet elfogadnia. Mindenesetre az istenek hírnökeként és lélekvezetőként szabad bejárása van az alvilágba (azaz a tudattalanba, ami életünk helyzeteit generálva „helyzetbe hoz” bennünket), amit leginkább itt a Skorpióban tud kamatoztatni. Ennek megfelelően megérthetünk mélyebb vagy rejtett összefüggéseket, fény derülhet miértekre és okokra a múlt vagy a jelen vonatkozásában. Elménkkel is könnyebben felfoghatjuk, azt ami a felszín alatt csak a lelkünkkel érzékelhető. Értelem és érzelem ellentmondásai oldódhatnak, mivel a Skorpió magában hordozza a kötés és oldás lehetőségét is. Mivel a Skorpió összefüggésben áll az elrejtett titkokkal, a Merkúr pedig az információ áramlással, így fény derülhet féltve őrzött titkokra, vagy ha vannak elrejtett csontvázak a szekrényben, azok életre kelve előbukkanhatnak. Nem azért, hogy ijesztgessenek, hanem azért, hogy a rejtegetett témák a kommunikáció által megértést nyerjenek. Mert ez a mély beszélgetések ideje is. Megérteni a másikat csak akkor tudjuk, ha a felszín alatti mozgató erőit, azaz mélyebb motivációit is érzékeljük, melybe beavatást nyerhetünk a beavatás princípiumával.
Ha már a megértésnél tartunk, a retrográd időszak végére megérthetjük azt is – ha eddig még nem körvonalazódott – hogy milyen vonatkozásban érint bennünket a 2019/2020-as Szaturnusz-Plútó találkozó, mivel a Merkúr a Skorpióban a Plútó uralma és felügyelete alatt hozza felszínre a dolgokat és közben oda-vissza háromszor kerül a szintézis útján kapcsolatba a Bakban egymáshoz közelítő két bolygóval. Szintézis pedig az eddig megélt tapasztalatok leszűrése és összegzése által jöhet létre. A Skorpióban retrográd Merkúr segíthet elfogadni saját árnyékunkat, megtagadott, elfojtott személyiségrészeinket, amihez persze előbb szembe-sülni szükséges vele. Nem véletlen Hermész szimbóluma a caduceus: egy botra feltekeredő két kígyó, ami többek között az ellentétek (fény és árnyék) egységbe integrálását hivatott jelképezni.
Ne feledjük azt sem, hogy a retrográd időszakban bár a Föld nevű játszótérről szemlélve látszólag hátrafelé halad egy bolygó, DE a Kozmosz irányával azonosan! Kozmosz = Rend. Ezért, ha valami ezen időszakban az egónk számára kényelmetlen megélést hoz, az egy magasabb nézőpontból szemlélve rend-ben van, mivel egy múltbéli ok a jelenben okozatként tér vissza és nyilvánul meg, azaz a karmikus múlt rendezése zajlik, s ennél fogva kifelé mutogatni nem célszerű. A Merkúr retrográd időszakaiban a megértés szempontjából mindig különös jelentőséggel bír a Nappal való találkozása, ezúttal azonban egy ritka csillagászati jelenséggel is társul. Történetesen a két bolygó (és vele a 2 őselv és teremtő erőnk) nemcsak horizontálisan, de deklinációban is találkozik a retrográd időszak közepén november 11-én, amit csillagvizsgálókban távcsővel meg is figyelhetünk. Ekkor a Nap korongja előtt látjuk egy apró pontként átvonulni a Merkúrt magyar idő szerint 12:36-18:06 között, de itthonról csak 15:20-ig megfigyelhető. Legutóbb 2016-ban volt hasonló és legközelebb 2032-ben lesz.
Tegnap hajnalban volt óra átállítás, ma hajnalban pedig a Skorpió, azaz a felszín mögé látás, a lényeglátás jegyében találkozott a Nap a Holddal (=Újhold) amikor a tudatos és tudattalan könnyebben érti meg egymást, miközben velük szemben az Uránusz a tisztázás, a tudat tágításának és a korlátok ledöntésének őselve volt látható. Ideje van tisztázni a dolgokat és feszegetni a tudat határait. Idén az EU úgy döntött, hogy eltörlésre kerül 2021-ben a kettős téli-nyári időszámítás, mellyel elindult a vita, hogy melyik időszámítást válasszuk. Ha a nyárit választjuk, akkor télen még reggel 8-kor is sötét lenne, ha a télit, akkor pedig nyáron 1 órával korábban sötétedne. Nekem szerencsére nincsenek óra átállításos gondjaim, de a környezetemben a többségnél évente kétszer ez téma. Tegyük tisztába a dolgokat. Ugyanakkor tegyük félre, hogy jelenlegi tudatos (vagy annak vélt) hitrendszere alapján ki minek örülne.
Őseink még tudták, hogy a világban mindennek rendelt ideje van, melyről a Prédikátor könyve 3,1-8 imígyen szól:
„Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt.Megvan az ideje a születésnek, megvan az ideje a meghalásnak.
Megvan az ideje az ültetésnek, és megvan az ideje az aratásnak.Megvan az ideje az ölésnek, és megvan az ideje a gyógyításnak.
Megvan az ideje a rombolásnak, és megvan az ideje az építésnek.
Megvan az ideje a sírásnak, és megvan az ideje a nevetésnek.Megvan az ideje a gyásznak, és megvan az ideje a táncnak.
Megvan az ideje a kövek szétszórásának, és megvan az ideje a kövek összerakásának.
Megvan az ideje az ölelésnek, és megvan az ideje az öleléstől való elfordulásnak.Megvan az ideje a megkeresésnek, és megvan az ideje az elvesztésnek.
Megvan az ideje a megőrzésnek, és megvan az ideje az eldobásnak.
Megvan az ideje az eltépésnek, és megvan az ideje a megvarrásnak.
Megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek.
Megvan az ideje a szeretetnek, és megvan az ideje a gyűlöletnek.
Megvan az ideje a háborúnak, és megvan az ideje a békének.”
Régen a paraszt még tudta mikor minek van ideje. Neki nem volt okosórája, sem okostelefonja, sem okostévéje, sem okosotthona, sem mesterséges intelligenciája, de egyszerű földi parasztként mégis tudta mikor delel a Nap. Mert amikor azt látta, hogy a botnak az árnyéka északra mutat és annak mértéke a legkisebb, tudta hogy az égbolt legmagasabb pontján, azaz pontosan a feje felett jár a Nap. A fejkorona-csakra felett van ilyenkor az isteni attribútum a fénnyel, világossággal és szeretettel társított szimbólum. Ismervén a megszentelt idő jelentőségét félbeszakította munkáját és elővette tarisznyájából elemózsiáját, hogy magához vegye napi legfőbb táplálékát, mert tudta, hogy a fénymaximum idején magunkhoz vett ételben a fény, világosság és szeretet maximuma rejlik szimbolikusan is. Ismerte a delelő Nap misztériumát. Dél – lét. Étel – vétel. Létben – délben. Magunkhoz venni a táplál-ék-ot, az ék-ként emelő erőt, a szert ami etet. Belőle a maximumot.
De ugyanúgy szent idő az éjfél is, amikor a Nap az égbolt legalján a talpunk alatt leledzik, azaz a gyökér-csakra alatt a Föld túloldalán. Nem véletlen a kifejezés: „éjfélt ütött az óra”. Éjjel alvás közben a lélek többnyire elhagyja a testet és a létezés egy másik síkján töltődik fel és kapja meg a következő nappalra szükséges energiát és információt, azaz betölti a másnapi programot. Ahhoz, hogy a töltekezés megfelelő időben optimálisan történhessen megfelelő időben célszerű lefeküdni alvásba merülni. Ennek megfelelően alakult ki az ember álom-éber állapotát meghatározó cirkadián ciklusa, és a kínai gyógyászatból ismert belső szervóra. A tobozmirigy működéséről nem is beszélve, ami a belső látás és érzékelés szerve lehetne, ha felnőtt korra nem meszesedne el a modern élet (mellék)hatásaitól (jó hír, hogy tisztítható és újra aktiválható).
A korona- és gyökér-csakra között húzódik a gerinc, az egyenesség szimbóluma, saját belső tengelyünk, a tartásunk szimbóluma, a tartó oszlop, amire a szervezetünk épül. Optimális esetben ez helyén van. De szerinted mi történik akkor, amikor egy testet kibillentesz saját középpontjából, saját tengelyéből?
Billegni kezd? Elveszti az egyensúlyát? Zavarodott lesz? Tántorog? Keresi a támasztékot? Kérdezem.
Amint fent, úgy lent. Ha az égbolton lévő külső tengely kibillen, az emberben lévő belső tengely is kibillen. És vele az egész szervezet is.És ilyen ön-MAG-ából kibillent és irányvesztett helyzetben mit lehet vele csinálni? Erre-arra vezetni? Meg irányítani? Megvezetni? Szerinted?
Paksi Zoltán örök érvényű gondolatmenetével élve ha én fekete mágus lennék, (ismervén a dolgok működését) kitalálnék valamit, amivel kibillenthetem az embereket a középpontjukból és ráadásul ezt úgy tenném, hogy szimbolikusan megkavarodjanak benne mikor van világosság és mikor sötétség, mert akkor orruknál fogva arra vezethetem őket, amerre én akarom, hogy menjenek. De szerencsére fekete mágusok csak a mesékben léteznek? Mégis évente kétszer az emberek elvesztik tájékozódó képességüket és néhány napig meg vannak zavarodva (nem csak szimbolikusan). És arról beszélnek, hogy tegnap ilyenkor még világos volt, olyankor meg sötét. HMMM… De az előre és hátra, jobbra és balra, merre van az arra, melyik az igaz és melyik a hamis kérdése nemcsak óraátállításkor merül fel. És azt a kérdést is érdemes feltenni, hogy ha már ebben a létformában itt a földi játszótéren meghatározó az idő szerepe, akkor kinek és milyen előnye származik abból, hogy az itteni létezés szempontjából nem az optimális a sztenderd?
A téli időszámítás idején vannak helyükön a dolgok, az alapján delel a nap délben és van az égbolt alján éjfélkor, ekkor van helyén a tengely, azaz a középpont. Kozmikus RENDben, szakrális EGY-s-ÉG van. Egységben pedig szer-etet: a szer ami táplál.
A nyári időszámítás idején délután 1 órakor delel a nap és hajnali 1 órakor van az égbolt alján. Kozmosztól=Rendtől elválasztva rendetlenségben nincs szakrális EGY-s-ÉG, helyette két-ség van, kétségben pedig fél-elem.Ámítás = illúziók csapdájába ejtés. Idő (sz) ámítás. Gondold végig. Az ember kozmikus lény. Ha elválasztod a Kozmosztól, elválasztod a Forrástól. Ha azt mondom 2+2=5, akkor tiltakozol, hogy az nem úgy van. Mert úgy érzed, hogy a rendtől el akarlak szakítani. És miért nem tiltakozol, amikor az idő rendjétől akarnak elszakítani?
A vaskorszak mai embere eljutott oda, hogy már nem látja mi a sötét, és mi a világos, mert egyszer ekkor van, másszor meg akkor és össze-vissza van cserélgetve mesterségesen. Csodálkozol, hogy van olyan légitársaság, ahol a hivatalos megszólítás már nem „hölgyeim és uraim”, mert sértő lehet ha valaki nem tudja mi van elől és mi hátul? Ha ferde a tengely fent, akkor ferde a tengely lent is. Mára nap, mint nap láthatóvá vált, hogy a szakrális értékektől való eltávolodás, hová vezet. Szimbolikusan erre hívta fel a figyelmet az áprilisban fáklyaként égő párizsi Notre Dame is, ami az ottani úthálózat 0. kilométerénél azaz, az országot behálózó úthálózat, mint érrendszer origójában, azaz középpontjában van (függetlenül attól, hogy mitől gyulladt ki).
Messzire jutottunk, de mondtam az elején, hogy feszegetni fogom a határokat.
A kettős téli-nyári időszámítás megszüntetésével melyiket érzed helyesnek/érdemesnek bebetonozni?
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNemAdatvédelmi irányelvek
