Az elmúlt hetekben beélesedett az a háromszög az égen, amelyet már többször több bejegyzésben is emlegettem az elmúlt időszakban és amelyet az évtized konstellációjának tartok: Uránusz-Neptunusz-Plútó háromszög (többek között itt is: https://astrospirit.hu/blog/2025-diohejban/ ) Viszonylag ritka amikor 3 égitest hosszasan fennálló alakzatba rendeződik és még ritkább amikor a 3 transzcendens (szabad szemmel nem látható) bolygó között jön ez létre. Néhány évbe telt a formáció felépülése – rövidebb időszakokra 2022-2023-2024-ben lazábban az alakzat vagy annak részei már összeálltak. 2025-2026-2027 folyamán 3 alkalommal kerülnek 1 fokos orbiszon (hatókörön) belülre egymással, ezen belül az energetika tetőzései:
A jegyek 1 fokán 2025. augusztus 20-tól szeptember 15-ig
A jegyek 4 fokán 2026. július 7-től 31-ig
A jegyek 6 fokán 2027. június 5-től 16-ig
Majd szintén tágabb orbiszokat megengedve további 2-3 évet ölel majd fel az alakzat teljes szétbomlása.
Mivel a transzcendens bolygók más néven transzperszonálisak, azaz személyiségen túliak, ezért első sorban kollektív szinten gyakorolnak hatást a folyamatokra. Ugyanakkor asztrozófiában megváltó azaz megvál(toz)tató planétaként tekintünk rájuk, a bolygók pedig saját bennünk élő istenségeinket reprezenálják, így magas szinten működtetve személyes szintre is lehozható működtetésük különösen azok számára, akiknek a jegyek fent megjelölt fokain (max +/- 3 fok) vannak állásai.
Tovább fokozza a konstelláció jelentőségét, hogy az első bepontosodáskor a háromszög csúcspontjára kerül a Szaturnusz is, a Sedna szinte végig együttállásban mozog az Uránusszal és így része a konfigurációnak, a második bepontosodáskor pedig a Jupiter a formációt egy ún. „bölcső” alakzattá egészíti ki.
És akkor boncoljuk szét lépésről lépésre mi is ez az egész. Röviden a teljesség igénye nélkül:
A Plútó által átalakítjuk, átváltoztathatjuk, transzformálhatjuk a dolgokat és minőségi szintlépést érhetünk el azáltal, hogy segít lebontani azt, ami már működésképtelen és általában valamilyen krízisen keresztül ösztönöz rejtett kincseink feltárására, ami által valami új születhet egy magasabb szinten.
A Sedna segít szétszedni darabjaira azt, ami már működésképtelenné vált annak érdekében, hogy ugyanazon darabokból egy új szisztéma szerint összerakva egy új rendszert hozhassunk létre (pl. LEGO játék).
Az Uránusz segít a dolgainkat megújítani, megreformálni, szétfeszíteni a megrögzült kereteket, kitágítani a horizontot és a perspektívánkat, másképp fogalmazva képviseli a kaput a kerítésen, ami által túlléphetünk megszokott komfortzónánkon. Nem mellesleg tranzitban amivel kapcsolatba kerül annak működ(tet)ését felgyorsítja.
A Neptunusz egyfajta „oldószerként” segít kioldani, feloldani a berögzüléseket a legmélyebb szinteken is.
A Szaturnusz egyrészt az idő uraként jelzi a rendelt időt, mikor minek jött el az elénk jövő jövőből a jelenben a rendelt ideje, s ezáltal jelzi az időszerűségét és szükségszerűségét valaminek, amit érdemes megfejlődni. Másrészt egyfajta valóságpróbának veti alá mindazt amivel kapcsolatba kerül, hogy tesztelje valóban életképes-e a gyakorlatban és kiállja-e az idő próbáját, s ha igen, akkor azt megszenelje, ha nem akkor pedig a Kaszás alakjában segítsen véget vetni annak a minőségnek.
Jól látható, hogy a változ(tat)ás egyfajta közös nevezőként így vagy úgy, de valamilyen formában a háromszög mindhárom csúcsán megjelenik (Plútó – változtatni, Sedna – szétszedni és összerakni, Uránusz – megreformálni, Neptunusz – kioldani és feloldani) azaz mindegyik esetben az adott dolog nem marad olyan, amilyen volt, a már nem megfelelő minőségből létrejön egy új, egy másik ami szükségszerűen időszerűvé vált.
Ha elkezdjük kombinálni őket akkor a teljesség igénye nélkül néhányra hívom fel a figyelmet. A 2010-2016 között hétszer bepontosodó Uránusz-Plútó alapjaiban alakította át világunkat, hiszen elég ha csak a csinált arab tavaszra gondolunk, ami a demokrácia exporttal megalapozta azt, amit 2015-ben a német kancellár a nyitott határok politikájának meghirdetésével elindította a tömeges bevándoroltatást az öreg kontinensre azért mer’ kell a fogyatkozó őslakosok pótlására és elismerésként meg is kapta érte a Coundenhove-Kalergi-díjat. Mostanra a megvalósító kvadrát energetikából egy eseményeket felgyorsító trigon ideje alatt Nyugat-Európa nagyvárosaiban az őslakosok sok helyen már kisebbségbe kerültek a bevándorlók mellett és egyre égetőbb (időszerűen szükségszerűvé váló – Szaturnusz) problémára keresik a megvál(tozta)tó megoldást a kialakult párhuzamos társadalmakban.
A Plútó-Sedna trigonnak anno külön bejegyzést szenteltem (https://astrospirit.hu/blog/pluto-sedna-trigon-egyuttmukodes-egy-szettoredezett-vilagban-vagy-tektonikai-valtozasok/) az azóta megélt folyamatok pedig önmagukért beszélnek, a globális tektonikai változásokat szinte a bőrünkön érezzük. Egy apró kiegészítést teszek csak hozzá, amihez érdemes Eurázsia térképére tekinteni és felidézni a XX. század eleji brit geográfus Halford Mackinder által felvázolt elméletet (ami az angolszászok geopolitikáját azóta is meghatározza), miszerint aki uralja a világszívet (Heartland) az lesz képes uralni a világszigetet, s azon keresztül globális dominanciát/hegemóniát gyakorolni. Az azóta eltelt 2 világháborút (ami megakadályozta, hogy a német tőke és technológia párosuljon az orosz nyersanyaggal és olyan természetes szinergiát hozhasson létre Eurázsiában, ami az USA hegemóniáját veszélyeztetné) hagyjuk is. Azóta a termelés a profitérdekek miatt Amerikából és Európából átvándorolt Ázsiába, ahol (újra) felkelt egy másik nap az égen Kína alakjában, ami csak átmenetileg nyugvott le a gyarmatosító kifosztás néhány évszázadára hiszen ötezer éves kultúráról és birodalomról van szó. A világ aktuális hegemón hatalma hanyatlásnak indult https://astrospirit.hu/blog/orosz-ukran-haboru-az-usa-pluto-visszateresenek-arnyekaban/ és tabuként kezelt gigantikus adósságára keres megoldást. Azonban aki nem tud helyesen ítélni, az nem tud helyesen dönteni és így nem tud helyesen cselekedni. Furcsa és véletlennek látszó „egybeesés” (?) vagy összefüggés-e, hogy éppen ezen világszigeten a Heartland körül pattannak ki az utóbbi évek konfliktusai, mint ahogyan a geológiai kőzetlemezek ütközése során pattannak ki a földrengések és vulkánkitörések ráadásul úgy, hogy a proxyk mögött mindegyik esetben sejthető, hogy ki kicsoda. 1) orosz-ukrán 2) Izraeli-Gázai 3) Iráni-Izraeli 4) Indiai-Pakisztáni 5) Kambodzsai-Thaiföldi konliktus zónák a csatolt térképen, melyek mintha egyfajta irányt mutatnának a kérdőjellel jelzett legfőbb gócpont felé. Bár a jelek szerint a fő attrakciónak várható Tajvan előtt úgy tűnik még lehet egy venezuelai intermezzo szabályt erősítő kivételként mintegy válasz lépés.
Az Uránusz-Sedna együttállás is jól érzékelhető: az Uránusz felgyorsítja a „szedd szét darabjaira, hogy újra összerakva más rendszert építs fel” módszert, de egyre alacsonyabb szinten már-már FAFO módon, ami az angol „Fuck Around, Find Out” akronimból ered és kb. úgy értelmezhető, hogy „cseszd szét és szembesülj a következményeivel”. A tömegek számára elbeszélhetetlen és mindent maga alá temető adósságállomány kétségtelenül kezelést igénylő helyzetére megoldásként kalapból előrántott amerikai vámháború kombinálva a helytelen ítéletből helytelen döntésen át helytelen cselekvésbe torkolló és ennek felismeréséből fakadó kényszercselekvéssel (ami Kissinger rémálmát megvalósítva összetolta egymáshoz Oroszországot és Kínát) az eddig még kelet és nyugat között ingadozó Indiát is arra kényszeríti, hogy inkább béküljön és kiegyezzen ősi riválisával Kínával, aminek fordulópontja éppen a hétvégén Tiencsinben megrendezésre kerülő Sanghaji Együttműködés Szervezetének ülése, ahol a Globális Dél meghatározó szereplői találkoznak, s ahol a hangzatos, de semmitmondó diplomáciai tirádák ellenére kétségünk ne legyen afelől, hogy a jövőt alapjaiban meghatározó dolgok dőlnek el.
Itt érdemes azt is megjegyezni, hogy alig 1 héttel később a szeptember 7-i Holdfogyatkozásos Teliholddal kezdetét veszi az idei második eklipsz szezon, ami önmagában is fajsúlyos történéseket jelezhet. A fogyatkozások mibenlétével most nem húzom az időt, akit érdekel számos korábbi bejegyzésemben elolvashatja. Elegendő itt most csak annyit megemlíteni, hogy ez eklipszeket megelőző hetek már előre szokták vetíteni azokat a fontosabb történéseket, amelyek később meghatározóak lehetnek. Ezen Holdfogyatkozás esetében a Nap-Hold oppozíció egyrészt önmagában is megvilágítja a fent ismertetett háromszöget az égbolton, másrészt a 2 világító égitesthez ún. T-kvadrátban kapcsolódik a karma-törést és sorsváltoztatást jelölő Astraea és az „átok magunkra vételét” jelölő Sötét Hold Lilith, miközben a „vagyok aki vagyok” alapú önfelvállalást jelző Fekete Hold Lillith pedig oldja a Nap-Hold oppozíciót. Az Astraea által van lehetőség 180 fokos fordulatot tenni olyan helyzetekben, amikor hosszú időn át kitartottunk valami mellett mert vagy azt gondoltuk, hogy úgy helyes, vagy mert nem volt más ésszerű opció miközben beleöltük és elfogyott minden energiánk és már nem bírjuk tovább. A Sötét Hold Lilith adja kezünkbe azt a viselkedési módot, amikor saját vélt vagy valós igazságunkat követve teszünk meghatározó lépéseket úgy, hogy nem érdekelnek bennünket a következmények, mert nem vagyunk hajlandóak megalkudni akkor sem ha ezért kiközösítenek, „megátkoznak” vagy minő véletlen másodlagos vámokat varrnak valakinek a nyakába azért, mert merészel olcsó orosz olajat vásárolni és azon hasznot zsebre téve és finomítva eladni olyanoknak, akik morál lóf@szt himbálva azt megveszik. A Fekete Hold Lilith pedig segít képmutatás nélkül felvállalni azt a valódi identitást (már akinek még maradt ilyen, mint például ázsiai 5000 éves kultúrák, vagy eurázsiai ezer éves kultúra), amellyel képes önmagát teljes egészében (saját árnyékát is integrálva és nem kiprojektálva) elfogadni és nem hajlandó más (adott esetben éppen csak 250 éves szedett-vedett kultúráját ünnepelni készülő hegemón hatalom) kedvéért hamis képet mutatni a külvilág felé csak azért, hogy befogadják (a „szabad” népek „demokratikus” világába), s ezáltal végül kevésbé lesz sérülékeny és kevésbé kerül olyan csapdahelyzetekbe, ahol önmagát kellene önhazugságokkal és kettős mércével megtagadnia. A megvalósításra törekvő, tettekre sarkalló, cselekvésre ösztönző és manifesztációba torkolló energetika talán az olvasó számára is tetten érhetővé és kézzel foghatóvá válik.
Érdekes módon a Kozmosz Legfőbb Rendezője által úgy alakult, hogy a háromszög első 1 fokon belüli bepontosodása (augusztus 20-tól szeptember 15-ig) időben átfedésbe kerül az éppen aktuális eklipsz időszakkal (szeptember 7. és 21.) ami egyrészt különös hangsúlyt ad az egésznek, másrészt fényével megvilágítva a folyamatokat tudatosságba hozza és akcióba lendíti azt. Nem véletlen, hogy az év 2 vélhetően legfőbb találkozója az alaszkai Putyin-Trump találkozó (augusztus 15.) és a kínai SCO ülés kiegészítve a Putyin – Hszi-Csin-Ping – Modi találkozók éppen erre az időszakra esnek.
A szeptember 21-i Napfogyatkozásos Újhold érdekessége egyrészt éppen az, hogy a Nap-Hold együttállás egy komlex (de disszociális azaz jegyen kívüli) ún. Sárkány alakzattá egészíti ki a háromszöget a Szűz végén mintegy „leföldelve” azt, lehozva a hétköznapi fizikai sík valóságába. Másrészt a Mars is aspektusba kerül a háromszög mindegyik elemével és az eklipsszel is, márpedig a Marsról azt érdemes tudni, hogy tranzitban amivel kapcsolatba kerül, azt akcióba, cselekvésbe, mozgásba, lendületbe hozza ahhoz hasonlóan, mint amikor meglökünk egy billiárd golyót és az a többinek neki ütközve átrajzolja a billiárd asztalon a pozíciókat. Éppen ilyen pozíció átrendezés kellős közepén vagyunk, ahol Európa egy TV közvetítésen nézi csak az egészet, ahol sem dákója nincs, sem golyója. Szimbolikusan a Napnál is világosabb, hogy az éppen kialakulóban lévő „három test” (https://www.youtube.com/watch?v=3RBdaOUZ85c) birodalmának egyezkedése van kibontakozóban abban az időszakban amikor a háromszög van az égen. A jegyek utolsó fokán lévő Napfogyatkozás és Mars jelzi, hogy a folyamat egyelőre még megrekedhet, de kikerülhetetlenül elindul az útján és a következő években kibontakozik.
Holdfogyatkozáskor a Nap együttállásba kerül a Justitia nevű aszteroidával, így megvilágítva az igazságot, miközben a Hold az Eridánusz vezércsillagával a Achernarral áll egy vonalban. Az Achernar a görög mitológia alvilágának folyóját ábrázolja, ami hosszasan kanyarog az égbolton és folyásiránya szembemegy a bolygók haladási irányával. Azt a belső spirituális utat szimbolizálja, ami szembemegy a hétköznapi világ mainstream látszatvilágával, amikor a tömegek számára úgy tűnhet, mintha a belső hívását követő szembe menne a valósággal, de a végén a folyó torkolatát jelző Achernar éppen azt a révbe érést szimbolizálja, amit a kihívások leküzdésével megvilágosodásként és ajándékképp megélhet az út végén. Itt a Justitiával oppozícióban a belső igazság követésére hívja fel a figyelmet.
A háromszög első bepontosodásakor az azt alkotó bolygókat is érdemes megvizsgálni mely csillagokkal láthatóak együtt.
A Plútó a Sas fényábrájának vezércsillagával az Altairral látható egy vonalban, ami alapvetően az emelkedést szimbolizálja az ég és a Tejút felé, azaz a magasabb szintű megélések felé az átalakulás által. Nem mellesleg az ősmagyar hitvilág egyik táltos csillaga és szimbolikusan a magyarok Turul madara. A három test vonatkozásában lehetőséget ad a magyarság kezébe, hogy kamatoztassa azt, hogy azon kevés nemzetek egyike aki pragmatikusan jó kapcsolatot ápol a kialakulóban lévő új világrend mindhárom meghatározó szereplőjével (USA, Kína, Oroszország).
A Neptunusz a Cet farkát jelölő Deneb Kaitos csillaggal áll egy vonalban. Asztrozófiai értelemben a Cet csillagai azt a bennünk munkáló erőt jelképezik, amelyet elvonulva befelé figyelésből eredő felismeréssel saját megújulásunkra (a bibliai Jónás és a görög hérosz Héraklészi is 3 napot töltött a Cet gyomrában, hogy aztán megújulva új emberként lépjenek elő) használhatunk fel annak érdekében, hogy új tudatosságú embert szüljünk mag-unkból, mint Neo a Mátrixban. A Neptunusz segít erre ráérezni feltéve, hogy nem nyúlunk a valóságtól való elmenekülés különféle technikáihoz.
Az Uránusz és a Sedna a Bika csillagképen a Plejádok (Fiastyúk) csillaghalmaz legfényesebb Alcyone nevű csillagával áll együtt. Asztrozófiában a Plejádok/Fiastyúk az istenek szerelmi fészke tekintettel arra a szimbolikára, hogy a Földről nézve a bolygók pályái itt metszik egymást, s mivel a planéták saját isteni teremtő erőinket képviselik, ahol azok egymással találkoznak, ott szerelmi nászt ülnek. Tehát itt valami új van nemzés alatt, és ha már egyszer a Bika a Tejútra, az istenek útjára néz, akkor lehetőleg nem FAFO módon érdemes ezt az aktust gyakorolni.
A nemzés analóg egy új kezdettel, a háromszög csúcsa (ahová az energetika összpontosul) pedig ahogy korábbi bejegyzésekben is kifejtettem a Kos jegy elejére esik, ami az új kezdeteket, új dolgok elindítását jelzi a Szaturnusz által időszerű szükségszerűséggel, a Szaturnusz-Neptunusz konjunkciójával pedig kizárólag olyan ideológiák mentén, amik kiállják a valóság próbáját, azaz életképesnek bizonyulnak fizikai szinten is.
Optimális esetben a nemzést születés követi, aminek eredménye egy bölcsőbe kerül. Történetesen a háromszög második bepontosodásakor jövő nyáron a háromszöget a Jupiter egy ún. Bölcső alakzattá egészíti ki (kevésbé analogikus gondolkodásúak számára egy trapéz). Érdemes szóba hozni a bolygó ciklusokat tekintettel arra, hogy az első bepontosodáskor idén sorsbolygóként a Szaturnusz játszik szerepet, míg jövőre a második alkalommal a másik sorsbolygó a Jupiter. A 2 sorsbolygó éppen aktuális 20 éves ciklusa az évtized elején 2020-ban kezdődött, s az hogy mindkét sorsbolygó szerepet játszik a háromszög „életében” nyomatékosítja annak jelentőségét. A háromszög abban is speciális, hogy fennállása során ún. tranzit felezőpont szerkezetet alkot, ahol az Uránusz-Plútó felezőpontján a Neptunusz van, ami 500 évente fordul elő és legutóbb 1504-ben volt ilyen. A Neptunusz és Plútó szintén közel 500 éves (493 év) ciklusokban kerülik egymást, a jelen aktuális ciklus kezdetét megelőzően 1398-ban kerültek együttállásba. Érdemes megjegyezni, hogy a kettő között eltelt bő 100 év volt az, amit a naaagy földrajzi (újra) felfedezések korának hívnak és kezdődött el vele a magát civilizált nyugatnak tekintő társadalmak gyarmatosító kifosztása a világ többi részét benépesítő „civilizálatlanokkal” szemben, amit ők köszönik szépen nem kértek és tökéletesen jól elvoltak az újonnan jöttek nélkül is. Nem mellesleg ezzel elkezdődött a világ összenyitása, míg mostanság éppen ellenkezőleg elkezdődött a globalizáció visszacsinálása és a blokkosodás. Ha már ciklusokról esik szó, akkor azóta az elmúlt kb. 600 évben átlag kb. 100 évente (néha több, néha kevesebb) váltották egymást az éppen aktuális hegemón hatalmak (portugálok, spanyolok, hollandok, franciák, angolok, amerikaiak) és valahogyan éppen úgy alakul, hogy most is egy hasonló váltásban vagyunk. Feltűnt-e valakinek, hogy a zárójelben felsoroltak kivétel nélkül mind tengeri hatalmak, miközben mostanság ezzel ellentétben a Mackinder által világszigetnek nevezett szuperkontinensen szereplő három (kifosztott vagy kifosztani kívánt) hatalom (kínai-orosz-indiai) készül összefogni ami maga a nyugat valóságos rémálma. Ha ezen szemüvegen keresztül szemléljük a napjainkban kibontakozni látszó történéseit, talán könnyebb megérteni a zavarosnak tűnő folyamatokat.
Végül, de nem utolsó sorban az Uránusz-Neptunusz ciklusok általában azon ideológiák és víziók átalakulását és paradigma váltását hozzák, amelyek a kultúrák alapjait alkotják, míg a Neptunusz-Plútó ciklus a vallás, az isteniről alkotott kollektív elképzelések és a valóságról alkotott képünk átalakulását jelképezik. Mindennek az Ikrek Uránusz által uralt Vízöntő Plútó kombinációjával szemléletessé válik a mesterséges intelligencia (MI) „istenített” előre törése és a transzhumanizmus felé lépésről lépésre látszólag össze nem illő folyamatokkal való rejtett terelés. Tekintettel arra, hogy tavaly (2024) nyári adat szerint globálisan a MI annyi energiát használt fel, mint a világ egyik legfejlettebb országa Hollandia áramigénye és azóta is exponenciálisan növekszik (és akkor az MI hasonló mértékű víz felhasználásáról még szó sem esett), így felteszem a kérdést hogy egy véges rendszerben, ahol nem óhajtunk tudomást venni a nullponti energiáról tényleg érdemes-e gőzerővel ebbe az irányba haladni úgy, hogy minden az elektromosságra épül és mivel a Föld mágneses mezeje folyamatosan gyengül, egyre kevésbé képes megvédeni bolygónkat a napkitörések mágneses viharaitól. Elképzelhető, hogy az erőltetett „sötét” zöld (https://astrospirit.hu/blog/klimamozi-a-rideg-igazsag/)ideológia helyett érdemesebb lenne inkább ezzel foglalkozni? Még ha nem is akkora üzlet, talán mégis kifizetődőbb lehetne?
