Korábban már volt róla szó, hogy idén a Holdcsomók kitüntetett szerepet kapnak, ennek mentén a nyár egyik fő attrakciója a Mars – Uránusz – Felszálló Holdcsomó hármas konjunkció a Bika jelében.
Az együttállás augusztus 1-jén pontosodik be, de az Uránusz és Holdcsomó tekintetében az energetikai mintázat június közepétől (a később retrográdba forduló Uránusz miatt) szinte az év végéig jelen van.
A Holdcsomók mindig egyfajta útelágazást és egyben választást jelképeznek az eddigi adott esetben berögzült minták illetve a lehetséges fejlődést képviselő és igénylő új irányokat tekintve. A Holdcsomók Bika-Skorpió tengelyen megtett útja elsődlegesen az anyagi és lelki stabilitás és biztonság témáját hozza terítékre, az anyagi és lelki értékekhez fűződő viszonyainkra mutat rá. Jelen anyagi javak hajszolására fókuszált, a lelkünk hívásaira nem vagy alig-alig figyelő világban nem meglepő az értékválság. Már az Uránusz 2017-es Bika jegybe lépése elkezdte felszínre hozni azt a fajta értékválságot, amibe navigálta magát a világ, de igazából a p(l)andémia idején vált nyilvánvalóvá, majd a Holdcsomók idén januári jegyváltása (retrográd Vénusszal kombinálva) és a februárban kirobbant(ott) háború csak tetézte és mára mindenki számára kézzel foghatóvá vált. Az Uránusz elsődlegesen a biztonsághoz és stabilitáshoz fűződő viszonyunkat rendezi át 2017-2025 között a Bikában, amit úgy gondolom mostanra nem szükséges magyarázni mit is jelent – mindenki érzi így vagy úgy. Miközben (az ismert történelemben) soha ilyen jól nem élt még a világ, olyannyira rosszul kezeltünk egy sor dolgot, aminek következményeként a valóság most a nyakunkba zuhan. Felesleges hárítani, az Uránusz csak szembesít azáltal, hogy kitágítja a tudatot és letisztázza a dolgokat – akkor is, ha az éppen kellemetlen. A Holdcsomók azon kívül, hogy egyfelől választások elé állítanak, másfelől az egyensúly megteremtésére is ösztönöznek, mivel ellentétes pólusokat kötnek össze. Egyik oldalon a Bika jelében formába öntődnek, manifesztálódnak, kézzel foghatóvá válnak a dolgok, míg a másik oldalon a Skorpió jelében a rejtett, felszín alatti és szőnyeg alá söpört folyamatok áramlanak és átalakulást hoznak. A Holdcsomók tengelye pedig a kiegyenlítődést segítve manifesztálják mindazon problémákat, amikkel nem óhajtottunk foglalkozni és amelyek átalakulásra, változtatásra ösztönöznek értékrendszerünket tekintve.
Az Uránusz jó esetben kiszélesíti a horizontot és kitágítja a tudatot, mondhatnám feloldozza bilincsünket, amellyel odaláncoltuk magunkat a fához, hogy aztán megláthassuk az erdőt. Megújítja és megreformálja azt, amit még meg lehet, aminek még van létjogosultsága egy letisztultabb formában. Rosszabbik esetben felrúgja és lerombolja azt, ami már tarthatatlanná vált és működésképtelen, nagy csörömpöléssel lerántja az asztalról a terítőt, s vele mindent, ami rajta van, hogy aztán új étlap és menü kerüljön a helyére. De az Uránusz jelöli a korlátainkból való kitörés lehetőségét is, magas szinten akár szellemileg saját önkorlátozásaink meghaladását, alacsony szinten akár a káosz és forradalmi hangulat megjelenésében, amikor az ellehetetlenült helyzetekből utcai zavargásokban megnyilvánulva a tömegek szabadulni akarnak. Utóbbira jelenleg egyre hosszabb a lista: Srí Lanka, Peru, Nicaragua, Ecuador, Panama, Libanon, stb. Továbbá ahol az Uránusz megjelenik, ott általában kiszámíthatatlanná, előre jelezhetetlenné válnak a folyamatok, váratlan helyzetek lehetnek.
Hozzájuk csatlakozik a Mars, melyre jellemző, hogy amerre jár, azt a területet aktivizálja, amivel találkozik, azt beindítja – ez esetben a fenti folyamatokat. Kicsit olyan, mint az a golyó a billiárd asztalon, amit meglökünk a dákóval, majd tovább gurulva mozgásba hozza a többit, amivel találkozik. Magas szinten a bátorság és egyenesség jelölője, alacsony szinten viszont az agresszióé is. Uránusszal kombinálva előbbi esetben tiszta vizet önthetünk a pohárba tisztázva dolgokat, utóbbi esetben az elfojtott düh agresszív kitörése a tömegek szintjén pedig erőszakosságba fordulhat.
A modern asztrológiában kevés figyelmet kap az ún. antiscion jelenség, aminek lényege, hogy a Rák-Bak tengely 0. fokára tükrözve egyenlő távolságra kerülő égitestek hasonlóan viselkednek, mintha együtt állnának, melynek alapja a téli-nyári napfordulóktól mért egyenlő távolság a napi világos és sötét órák számát tekintetve. Ennek alapján bepontosodáskor a Nap 2 fokra közelíti az antiscion fokát, ami orbiszt tekintve nézőpont kérdése, hogy kinek elfogadható-e, kinek még nem. Ugyanakkor ha figyelembe vesszük, hogy a bolygók uralmi helyzetét megvizsgálva a Bika Holdcsomó-Uránusz-Mars találkozót a Vénusz uralja, ami a Rák jelében van (sőt szextil kapcsolatban is a hármas együttállással), őt a Hold uralja bepontosodáskor a Szűzben, őt a Merkúr uralja az Oroszlánban, őt pedig a Nap, akkor már hangsúlyosabbá válik jelenléte, mert a sorrendből az látszik, hogy mégiscsak a Nap „főnök”, fényével megvilágítva tudatosíthatja azon folyamatokat, amit a hármas találkozó jelenthet. De mégis milyen folyamatok zajlanak a nagyvilágban?
A globális fő téma még mindig az USA vezette nyugat proxy háborúja Oroszország ellen, melynek elszenvedője és áldozata a jobb sorsra érdemes ukrán nép – illetve egyre inkább a háború következményei: infláció, recessziós félelmek, energia kérdések, lesz-e fűtés télen stb. Infláció, mint pénzügyek a Bika analógiájához köthető és elmondható, hogy a fejlett(nek vélt) világ sok országában a ’70-es évek energiaválsága óta nem látott szintre emelkedett, melynek okát a FOS (Főáramú „Objektív” Sajtó) média a háborúra fogja. Itt emlékeztetnék arra, hogy 1) A p(l)andémia 2 éve alatt a globális nagy jegybankok annyi pénzt nyomtattak, mint előtte 40 év alatt összesen, márpedig akinek valaha némi köze volt közgazdaságtanhoz, abban már eleve kérdőjelek merülnek fel ennek lehetséges következményei felől. 2) Míg tavaly nyártól novemberig a nagy globális meghatározó jegybankok azt a narratívát fújták, hogy „nincs itt kérem semmi látnivaló” és az infláció csak átmeneti, a Bak Vénusz retrográd időszakában (amit itt ki is fejtettem: https://astrospirit.hu/blog/retrograd-venusz-a-bak-jegyeben/ ) már tavaly év végén kénytelenek voltak átértékelni és változtatni korábbi monetáris politikájukon. Azóta természetesen kényelmes az inflációt a háborúra fogni… mondhatnám éppen jól jött hozzá a háború… Ugyanakkor az tény, hogy nem segítette letörni az inflációt, hanem a már egyébként is jelen lévő problémára rátett még egy lapáttal. Recessziós félelmek, pénzügyek, gazdaság alapvetően szintén Bika analógia, illetve részben a Bakhoz is sorolható, mint struktúrák. 2008-ban a Plútó belépett a Bak jelébe és éppen hogy csak megkezdte a megcsontosodott struktúrák lebontását és láss csodát pénzügyi válság volt. Hádész planétája a Bak jelének végéhez közeledik és nem arról ismert, hogy amit elkezd azt félbehagyja mondván „ááá, inkább mégsem”. Épp ellenkezőleg megalkuvás nélkül véghez viszi, amibe belefog. Történetesen van egy a Bika és Ikrek határán cammogó másik égitest, amelyet a hagyományos asztrológia nem ismer, Sednának hívják és ami leginkább a szétdarabolódás általi újrateremtést szimbolizálja. Idén a Bak végén haladó Plútó – ami lebontja a működésképtelen dolgokat, hogy helyükre új és hasznosabb épüljön – és a Bika Sedna – ami szétszedi darabjaira a már működésképtelen dolgokat, hogy új rendszer szerint összerakva működhessen – csak megközelítette egymáshoz viszonyított trigonális aspektusát, de jövőre be is pontosodik. Ezért most nem időzök vele, mert várhatóan külön lesz érdemes boncolgatni, ám a várható pénzügyi-gazdasági folyamatok leképeződésének legfőbb mozgatórugói között lesz. Az USA technikai értelemben recesszióba került, Európa a héten kijött GDP adatok alapján még éppen elkerülte, ám a konjunktúra indexek nem sok jót ígérnek. Európa vezető gazdasági hatalmának számító Németországban a múlt heti adatok szerint a vállalatok 16%-a már visszafogta tevékenységét, holott még messze a tél és a fűtési szezon. Az „orosz-ukrán háború az USA Plútó visszatérésének árnyékában” (https://astrospirit.hu/blog/orosz-ukran-haboru-az-usa-pluto-visszateresenek-arnyekaban/) című bejegyzésben már említettem, hogy a német kieli gazdaságkutató intézet korábbi elemzése szerint már a 2014-től Oroszországra kivetett Uniós szankciók is kontraproduktívak voltak a német és európai gazdaságra, ám kérdés mi a cél? Ha a Világgazdasági Fórum 2030-as Agendájára gondolok és elhíresült szlogenjére, miszerint „nem lesz semmid és boldog leszel”, akkor felmerül a csúnya konteós gondolat, hogy ehhez is éppen kapóra jött a háború és újabb, ezúttal norvég elemzés taglalja a szankciók visszacsapását:
https://www.alternativhirek.com/2022/07/nemetorszag-kialakulo-gazdasagi-valsaga.html
A héten szellőztette meg a német Der Spiegel nevüket elhallgatni kívánó forrásokra hivatkozva, hogy a német kormány Gerhard Schröder volt német kancellárt küldte Moszkvába tárgyalni. Róla azt érdemes tudni, hogy kifejezetten jó kapcsolatokat ápol az oroszokkal és személyesen Putyinnal is, ami miatt márciusban a háború kirobbanása után rengeteg kritika érte amiatt, hogy nem volt hajlandó lemondani német-orosz energetikai vegyesvállalatban betöltött igazgatósági pozíciójáról és emiatt az ex-kancellároknak járó juttatásokat és szolgáltatásokat is megnyirbálták számára. Most fű alatt tárgyalni küldik, miközben a színpadon még mindig megy a showműsor. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Holdcsomó-Uránusz-Mars találkozónak van egy egészen apró, ám nem elhanyagolható negyedik szereplője is, egy aszteroida, amit a hagyományos asztrológia nyugodtan figyelmen kívül hagyhat, ám az események leképeződése mégis igazolni látszik létjogosultságát és úgy hívják: Niobe. A görög mitológiában arról a halandó asszonyról kapta a nevét, aki 7 fiút és 7 leányt szült, majd később azzal dicsekedett, hogy különb Artemisz és Apollón anyjánál az istennő Létónál, ezért Apollón megöli fiait, Artemisz pedig lányait, a gyászoló Niobé pedig bánatában kősziklává változik. Szimbolikusan az asztrológiában az alázatra tanító megszégyenítő leckéket soroljuk hozzá a büszkeségünkkel kapcsolatban. Nos… látszik-e némi párhuzam a mitológia és jelen folyamatok tekintetében?
De említhetem azt is, hogy 5 héttel az EU orosz olajra kivetett embargója után enyhítette azt olyan értelemben, hogy harmadik fél részére mégiscsak engedélyezték a vásárlást. Érdekes párhuzam, hogy magát az olaj embergót június első napjaiban szavazták meg (és feszegették a gázt is, de azt levették a napirendről) pont akkor, amikor a stacioner, azaz álló (és retrográdba forduló) Szaturnusz tűpontos 30 fokos aspektusban volt a Neptunusszal. Szaturnuszhoz soroljuk a korlátozásokat, s így az embargót is, a Neptunusz pedig uralja a kőolajat és földgázt. Kíváncsian várom a tél közeledtével a novembert, amikor másodszorra is bepontosodik az aspektus, s mint ilyen általában már a következményekkel szokott szembesíteni…
De ha már gáz… akkor júliusra az USA vált az EU 1. számú gáz szállítójává. A hagyományoshoz képest jóval környezetszennyezőbb és jóval drágábban kőzetrepesztéssel kitermelt palagázt terminálokban cseppfolyósítják (mely folyamat ugyebár plusz energia bevitelt igényel), dízel hajókkal átszállítják az óceánon, majd újabb LNG terminálon cseppfolyósított állapotból visszafejtik légnemű halmazállapotba (ami ismét energia bevitelt igényel), hogy a meglévő technológiával használható legyen. Ahol még nincs elég, ott pedig kb. 5 milliárd dollárért lehet megépíteni egy új átlagos LNG terminált. Vajon mindez mennyivel zöldebb, mint a hagyományos kifejtéssel meglévő csővezetékekbe pumpált és olcsóbb orosz gázt használni? Vajon kinek az érdekét szolgálja? Sebaj, a mentsük meg a szabadság szellemében a kék-sárga lobogós országot, mint ideológia cél szentesíti az eszközt, most éppen felülírja a (valós problémára hamis megoldást kínáló) zöld ideológiát. Neptunusz mint mundán értelemben a világ ideológiai mítosza a Halakban saját uralmi jegyében tobzódik, szextilban a Plútóval pedig átalakul. Ja, hogy 70 éven át (!) Németország általában a 3. (de rövid időre volt 2. is) legnagyobb exportőr volt a világon és 70 éve nem fordult elő az, hogy a külkereskedelmi mérlege negatív lett volna nemhogy éves szinten, hanem havi bontásban sem, most pedig 2 egymást követő hónapban is külkereskedelmi deficitet mutatott fel? Ha már annyira fontos bármelyik nép és annak (vélt) szabadsága, akkor vajon először nem a sajátra lenne praktikus gondolni? Mindenesetre a képletben a Nap és a hármas találkozó felező pontjára esik a Sötét Hold Lilith, ami „az átok magunkra vételét” szimbolizálja, amikor a vélt vagy valós igazságérzetünk érdekében nem vagyunk hajlandóak megalkudni, akkor sem, ha ezért megvetnek és kiátkoznak érte és inkább dacolva mindennel a saját utunkat járjuk. A hibrid háborúban szemben álló feleket elnézve ez mindkét félre érvényes lehet az egyre polarizálódó viszonyban, a kérdés csak az, hogy végül ki szigetelődik el jobban. Itt érdemes megemlíteni, hogy már a főáramú portfolio portálon is megjelenik olyan véleménycikk, ami felhívja rá a figyelmet meddig érdemes még elmenni:
Fent már volt szó arról, hogy az infláció sok fejlett országban a ’70-es évek energiaválsága óta nem látott szintekre emelkedett. De mi is történt akkor? Vagy inkább még korábban? A jelenlegi pénzrendszer alapjait 1944-ben fektették le Bretton Woodsban, amikor is megegyeztek az amerikai dollár, mint nemzetközi tartalék deviza szerepéről és hogy az bármikor aranyra váltható. A ’70-es évek elejére az USA bicskája már kezdett beletörni a vietnámi háborúba, majd jött az energiaválság is és 2 meghatározó dolog történt. 1) Az USA felfüggesztette a dollár aranyra válhatóságát, azaz innentől kvázi fedezet nélküli pénz lett. 2) Az USA megegyezett Szaud-Arábiával, mint vezető olaj exportőrrel (és akit az egész arab olajexportáló világ követett), hogy dollárban adják el a világon mindenkinek az olajat, s az így szerzett bevétel jelentős részéből amerikai állampapírokat vásárolnak, cserébe az USA katonailag megvédi. Ezt hívják azóta petro-dollár rendszernek, ami biztosította azóta az USA pénzügyi hegemóniáját (is). Csakhogy az utóbbi pár évben Szaud-Arábia úgy döntött, hogy Kínának, mint a világ legnagyobb olaj importőrének már nem dollárban, hanem jüanban adja el az olajat, ami precedens értékű és már nem is egyedülálló, hanem egyre többen kezdik el követni kiiktatva a dollár elszámolást a nemzetközi kereskedelemből. Ezt csak tetézték a háború által Oroszországra kivetett szankciók, ami miatt elfordulva európai piacaitól szintén saját devizában a dollár kikerülésével adja el ázsiai vevőinek a nyersanyagot. Így a dollár, mint elszámolási eszköz és tartalékdeviza szerepe lassan, de biztosan elkezdett háttérbe szorulni, ami végső soron az USA (amúgy is hanyatló) birodalmi szerepét erodálja. Az euróval szemben paritásig erősödő dollárban ez még nem látszik. Azonban új aspektusba helyezi azt, hogy a petro-dollár rendszer megingásával kinek és miért állt érdekében új szereplőt találni, aki dollárban vásárol földgázt. És nyilvánvaló demagógia lenne azt gondolni, hogy ennek szerepe van a dollár-euró paritásban, amit elsődlegesen a FED és EKB kamatpolitikája és a 2 gazdasági erőközpont gazdasága határoz meg, ám érdekes mellékvonulata a történetnek. Eközben a szankciókkal Európától eltolt Oroszország újra életet lehelt a 2000-es évek elején megalakult, majd később elhalványult BRICS csoportba, olyannyira hogy ahhoz már új országok is csatlakozni kívánnak és együtt dolgoznak egy új nemzetközi tartalékdeviza létrehozásán, amelynek belső értéke a kvázi fedezetlen amerikai dollárral szemben reál javakon, nyersanyagokon alapulna. A témáról az Unherd cikke magyar fordításban itt olvasható (saját megjegyzés: a folyamatban Oroszország csak eljátssza a rá osztott szerepet a színpadon)::
https://www.alternativhirek.com/2022/07/az-uj-brics-szovetseg-halalos.html
De érdemes olvasgatni a magyar származású Pozsár Zoltán elemzéseit is, aki korábban a FED repo piaci szakértője volt, jelenleg pedig a Credit Suisse vezető globális stratégája, aki szintén a globális pénzügyi rendszer átalakulásáról beszél, melynek következtében a jelenlegi ún. „fiat” pénzrendszer (fedezetlen) átalakulóban van nyersanyag fedezetűvé, de minimum kihívót kaphat a fedezetlen dollár alapú pénzrendszer egy reál javakon és nyersanyagokon, mint fedezeten alapuló által. Ezen korábban elkezdődött folyamatok mostanra kezdenek láthatóvá válni elsősorban a háború és következményei hatására és időbe telik kibontakozása, ám a Bika jelében zajló és itt részletezett folyamatok felgyorsíthatják azt. Ne feledjük továbbá, hogy a tavalyi év egyik fő aspektusa a Szaturnusz-Uránusz kvadrát idén az év második felében ismét erősödik, s bár már nem pontosodik be, de 1 fokra újra zárul, és amely a régi és új közötti átmenetet manifesztálja.
De tovább megyek. Eddig csak azon zárt rendszerben zajló folyamatokat említettem, amelyben évszázadok óta élünk. Tudom eretnek gondolat… ám, ha én lennék az Uránusz a Bikában együtt a Holdcsomóval, akkor azt mondanám: „megszabadítom az embereket az anyagi javakra fókuszáló folyamatos növekedés orientált berendezkedéstől” tekintettel arra, hogy egy zárt rendszerben a folyamatos növekedés eleve fenntarthatatlan. Érdemes megnézni az egyiptomi civilizációt, amelyik kb. 3000 éven át létezett és virágzott érdemi növekedés nélkül. Könnyű belátni, hogy ha őket is a gazdasági és anyagi növekedés motiválta volna, akkor pusztán évente 1%-os GDP növekedéssel számolva 3000 év alatt nemhogy a bolygó és a Naprendszer, de az egész galaxisunk erőforrásait kimerítették volna. (Mi pedig már problémázunk, ha csak 1% a GDP bővülés, ellenben megnézhetjük hová jutottunk erőforrásaink kimerítésével.) Helyette ők a lelki-szellemi fejlődésre koncentráltak. Mígnem jött a nyugat első igazán nagy birodalmi kísérlete a Római Birodalom formájában és maga alá gyűrte Egyiptomot, melynek kultúrája letűnt, illetve évszázadokon keresztül csak különböző okkult csatornákon keresztül talált magának utat nyugaton egészen az újkorig. Mégis olyan maradandót alkottak, ami évezredek elmúltával is értéket képvisel, és itt elsősorban nem a jelenlegi mondernnek dicsőített technológiánkat kihívás elé állító építményeik, hanem sokkal inkább szellemi örökségként hagyott munkájukra gondolok. Vajon mi mit hagyunk magunk után, amire még emlékezhetnek 2000 év múlva is? Ha a Bika Uránusz helyébe képzeljük magunkat, vajon nem ördögtől való-e picit felborzolni kényelemhez és komforthoz fűződő viszonyunkat, hogy egy poláris világban ezzel ráébresszen elhanyagolt lelki-szellemi energiánkra? Urambocsá Európa nyugati felén a jólétben elkényelmesedett és télen esetleg fűtéshiányban didergő tömegeket ráébreszteni régóta szunnyadó és elfeledett lelki-szellemi energiájuk mozgósítására és aktivizálására akár az uralkodó elitet fenyegető forradalmi hangulatban? Netán Nagy Újraindítás helyett Nagy Ébredés? Mivel Uránusz a magas szellemiség és kitágult tudat jelölője is, így innen nézve teljesen más perspektívából látszik az aktuális helyzet, ugye? Nyilván ehhez szükségszerű nagy port kavarni: levegős bolygó földies elemben.
Zárásképpen 2 gondolat:
Ha nem az állatövi jegyeket vizsgálva elemzünk, hanem a csillagképeket szemlélve, akkor a találkozó a Kos, a Bika teste és a Cet feje által határolt térben zajlik. A Kos a Tejútra néz, márpedig ahová a tekintet vetül, oda irányul a figyelem, a Tejút pedig a hétköznapi minták megéléséből való kilépés lehetőségét, a magasabb megélési formák felé történő elmozdulást mutatja. A Bika teste a termékenységet és gyarapodást jelöli, a Cet feje pedig a bennünk munkálkodó erők tudatosítására hívja fel figyelmünket, amihez jellemzően befelé figyelés szükséges. Összefoglalva: érdemes elcsendesedve befelé figyelni, mik azok a bennünk munkálkodó erők, amik magasabb megélések irányába mozdítva termékeny gyarapodást hozhatnak.
Végül ez itt a reklám helye. Az Uránusz jelöli az asztrológiát is. A Felszálló Holdcsomó és Uránusz találkozójának egyik pozitív megélése: válaszd az asztrológiát! Szemléld a dolgokat tágabb tudattal magasabb aspektusból!
