Az őszi Napéjegyenlőség (09.23.) és a szombati Mérleg Újhold (09.28.) körüli tágabb időszak (ekkor kezdődő holdciklus) újabb fordulópontját jelöli ki a 2019/2020-as Szaturnusz-Plútó találkozónak.
Az előbbi a Nap Mérleg jegybe lépését jelöli, mely minőséget általában a különféle kapcsolatokkal és társas viszonyokkal hoznak összefüggésbe, melyeken keresztül ráláthatunk ön-mag-unkra. Én azonban egy másik legalább ennyire lényeges aspektusával foglalkozok most. A Mérleg az egyetlen tárgy az állatövön, ennél fogva pedig tárgyilagos és objektív mérték, melyen megmutatkozik az egyensúly vagy az egyensúlytalanság. Emellett életünk telis tele van választásokkal egy vagy több lehetőség közül, melyeket mérleg-elve döntünk és választunk, s ami által a másik vagy többi lehetőséget kizárjuk jelen tudatos létvalóságunkból (a párhuzamos dimenziók alternatív valóságait most hagyjuk). Ennél fogva hozzá kapcsolódik a döntés vagy alacsony szinten a döntésképtelenség.
Szeptember 22-tól október 21-ig egymás után haladnak át a személyes bolygók (Merkúr – mit gondolok, Vénusz – hogyan értékelem, Hold – mit érzek, Nap – mivel azonosulok tudatosan, Mars – mivel küzdök) a Mérleg jegyének azon fokain, melyek teremtő fényhídon keresztül találkoznak a Bak Szaturnusszal és Plútóval valamint a Holdcsomótengellyel. Már sokszor szó eset róla, hogy a Holdcsomók sorszerű illetve karmikus válaszutakat jelölnek. A Leszálló Holdcsomó jelöli a múltból hozott karmát (jót/rosszat), valamint a megtanult, rutinná vált zsigeri mintáinkat, beidegződéseinket és válaszreakciónkat, melyek leginkább stresszes helyzetben mutatkoznak meg. Ez a már ismert, megtanult és járt út, s mivel ösztönös, ezért Sárkányfaroknak is hívjuk. A Felszálló Holdcsomó jelöli az erre a leszületésre általunk (és nem a másik és nem is a szomszéd által) választott megtapasztalni kívánt fejlődési irányt, mint sorsot. Ez a még járatlan út, ennél fogva pedig tudatosítani szükséges mégpedig fejben azt, amerre a szív hívogat, ezért Sárákányfejnek is hívják. Ezzel a sárkánnyal küzd minden mesebeli hős, mint mitológiai szereplő, aki nem más, mint TE magad. Ráadásul idén az év nagy részében a Sárkányfaroknál most ott mocorog a Szaturnusz, saját félelmeink, korlátaink (ahogy a kor lát minket), komfortzónánk határa éppúgy, mint a vég és lezárás egyik megjelenítője, s idén harmadszorra pontosodik be találkozójuk, hogy pontot tegyenek a múltból már nem működtethető dolgok végére. Na már most, ahogy 1 hónap alatt teremtő aspektusba kerülnek a személyes bolygók ezzel a tengellyel törvényszerűen megjelenik életünkben a választás kérdése: meghaladni félelmeinket és elindulni a még ismeretlen és járatlan úton egy másik jövő irányába, vagy tovább maradni a már megszokott és kényelmes (vagy kényelmetlen, de legalább már ismert beragadt) helyzetben. A Mérleg minőségében a döntést tanuljuk ill. szembenézni annak következményével. Éppen ezért alacsony szinten megjelenik a halogatás és a döntési helyzetet előidéző esetleges jelenlévő probléma szőnyeg alá söprése, kikozmetikázása, magyarul tagadása. A mostani helyzet azonban annyiban más, hogy eközben mindegyik bolygó a Szaturnusz és Plútó irányába halad tovább. Egyik sem arról híres, hogy méltányolná ezen kibúvókat és megúszásra játszó elszabotálási akciókat. Nem engedik elkummantani. A Szaturnusz a felelősség vállalására szólít fel, a Plútó pedig nem engedi szőnyeg alá söpörni a kellemetlen helyzeteket. Egyre nagyobb a nyomás rajtunk minden olyan témában, melyet az elmúlt években félretoltunk, megtagadtunk, elfojtottunk. Azért is, mert a „kegyelmi időszak” lejárt.
Áprilistól tartó látszólagos hátráló (belső munkát segítő) időszak után a Szaturnusz 09.18-án a Plútó pedig 10.03-án újra előre indul(t), ami által a köztük lévő távolság újra szűkülni kezd és kérlelhetetlenül záródik az olló a januári bepontosodás előtt. S ha már olló, akkor érdemes tudni, hogy a Mérleg csillagképre (melyről a Mérleg jegy a nevét kapta) régen nem tekintettek önálló alakzatként, hanem a Skorpió részeként, annak ollóiként tartották számon. Az olló pedig a levágás, azaz lezárás eszköze, mely itt valamilyen javunkat, fejlődésünket már nem szolgáló méltatlan minőségnek, iránynak szól, illetve a Szati-Plútó kvadrát okán a megtagadott, elfojtott, fel nem vállalt témáknak.
Aztán érdemes megemlíteni, hogy a Mérleg minőségéhez soroljuk az ítélkezést is, merthogy az egyetemes mérték jelölője. Azaz nem a kinek is volt igaza, hanem az egyetemes/univerzális törvények, mint égi/isteni rend jelölője (szeretet, tisztelet, alázat, hála). Ebben pedig visszaköszön döntéseink következményeként a karma. Nem véletlen, hogy az egyiptomi kultúrában a holtak lelkét mérlegre helyezte Anubisz: egyik serpenyőbe a lélek került a másikba Ma’at az igazság istennőjét jelképező madár tolla, s amennyiben a tollpihénél nehezebbnek bizonyult a lélek, akkor a víziló képében megjelenő istenség felfalta. Mint ahogy az sem véletlen, hogy a Mérleg jegyének nagyobbik része, s vele az őszi napéjegyenlőség pontja és a szombati Újhold is a csillagos égbolton a Szűz csillagképbe, annak is az Arató Szűz részébe esik: „ki mint vet, úgy arat”.
Szóval jelen időszakban döntéseink következményeivel hamarabb találkozhatunk, mintsem gondolnánk, ráadásul olybá tűnik, hogy választásunk egyik irányát elállja a Karma Ura és az Alvilág Ura. Persze mindenkinek szíve joga szembemenni velük, ám kifizetődőbb lehet egy nagy lépéssel ellépni a múltból a jövőbe. Merthogy az őszpont és az Újhold felett az égbolton éppen a Szűz múltból ellépő lába látható: a járt útról a járatlanra lépni.
Ezzel visszatértünk a Holdcsomókhoz, melyek közül a Sárkányfej mostanra elérte a Tejút egyik kapuját a Szíriusz csillagot, s mostantól az Istenek Útján halad kb. egy évig, amíg jövő októberben eléri a másik Tejút kaput a Capellát. Az istenek útja a karma körforgásából való kilépés lehetőségét adja: felülemelkedni a hétköznapi ember szintjén, felülemelkedni a norma szerinti, azaz normális (Maaargit! Nooormális?) létezésen, a fél-elemek által vezéreltből az egész-(séges)be. A megszokott cselekvési módok fölé emelkedés megnyilvánulhat többek között az önirányítás, öntudatosság, az önszeretet és a feltétlen szeretet, a megbocsátás, az elfogadás, a belátás, az embertársainkkal való együttműködés, összetartás, érzékelés vagy gyógyítás formájában.
Egy biztos: mindegyikhez tudatos választás, tudatos döntés szükségeltetik. Helyesen dönteni pedig csak belső középpontunkban, egyensúlyban, stabilan lehetséges. Mind az őszi Napéjegyenlőség, mind az Újhold képletében az én-ismeret tengelye, a horizont (ég és föld határa), az ASC-DSC tengely a Bika-Skorpió tengelyen látható, ami a stabilitás tengelye: Bika a külső fizikai, Skorpió a belső lelki stabilitás. Ebben az állapotban képesek vagyunk felismerni a Jupiter-Neptun harmadszorra bepontosodó üzenetét: az Igazság a felszín alatt a mélyben rejlik, ahol kézzel nem fogható, de a lélek számára érzékelhető. Az egyensúlyi állapotból kibillenve azonban illúziók ködös homályában támolyogva önbecsapásunk csapdájába eshetünk. Most a személyes bolygók által még saját személyes döntés által választhatsz. Később saját teremtésed által a Szaturnusz, mint sorsbolygó és a transzperszonális (azaz személyesen értsd: tudatos énen, azaz egón túlmutató) Plútó hatására olyan helyzetbe kerülhetsz, melyben a választásnak még a látszata is eltűnhet. Te melyiket választod?
